Oldal 25 [25]
BEVEZETÉS
hanem arról az élethermeneutikáról, amelyet majd éppenséggel a Misch Heideg¬
gerrel szembeni polémiájának alapot szolgáltató Lét és idő bont ki egy meghatá¬
rozott — Misch által vitatott — módon.
Megértés és interpretáció így magában az életben mindig élénkek és tevékenyek, ki¬
teljesedésüket az életerős műveknek és azok szerzőjük szellemében meglevő össze¬
függésének tudományszerű értelmezésében érik el."
Széles spektrum tárul tehát itt föl, melynek alapszintjén a mindennapi életben
folyamatosan működő, az akár csak efemer módon objektiválódó életjelenségek
megértő-interpretáló hermeneutikája található, kiteljesedése pedig a műalkotá¬
sok és az egyedi dokumentumok szaktudományként művelt hermeneutikája.
Schleiermacher nyomán kimondja Dilthey azt is, hogy a matematikai-logikai
beállítottságú filozófusok által circulus vitiosusnak tekintett hermeneutikai kör
valójában elengedhetetlen. Ez a tézis ismét csak nagy szerepet fog játszani az
egesz 20-21. század hermeneutikai irányultságú filozófiájában, kezdve termé¬
szetesen már az említett Misch-féle Heidegger-elemzéssel.
[...] minden értelmezőművészet központi nehézségel[, hogy az] egyes szavakból és azok
kapcsolataiból a mű egészét kell megérteni, ámde az egyes megértése már előfeltételezi
az egész teljes megértését. Ez a kör megismétlődik az egyes művek szerzője szellemi¬
ségéhez és fejlődéséhez való viszonyában, és ugyanígy visszatér ennek az egyes műnek
irodalmi műfajához való viszonyában."
Ezzel kapcsolatban mindenképp szem előtt kell tartanunk a hermeneutika spekt¬
rumának tágasságából fakadó kiterjesztéseket: a kör problémája éppúgy jelen van
a mindennapi életjelenségek megértésében, mint az a másik klasszikus tézis is,
mely szerint a
[...] hermeneutikai eljárás végső célja az, hogy a szerzőt jobban megértsük, mint ahogy
ő magát megértette. Ez az a tétel, amelyik a nem tudatos alkotás tanának szükségszerű
konzekvenciája."
34 Uo., 267.
3 Uo., 269.
36 Uo., 270.
+ 924 +