Page 23 [23]
BEVEZETÉS
konstruktívnak nevezett, természettudományos analógiákat követő pszicho¬
lógia és az általa alternatívaként bevezetni kívánt leíró, megértő pszichológia
kettősségét.
Magyarázó tudományon azt értjük, ha valamely jelenségterületet korlátozott számú,
egyértelműen meghatározott elem (vagyis az összefüggés alkotórészei) segítségével
bármiképpen alárendelünk egy kauzális összefüggésnek. [...] a magyarázó pszicho¬
lógia megkülönböztető jegye abban rejlik, hogy meg van győződve róla: a korlátozott
számú, egyértelműen meghatározott elemből eljut a lelki jelenségek teljes és átlátható
ismeretéhez. A konstruktív pszichológia név még találóbb lenne."
Egyértelmű a rokonság e magyarázó-konstruktív pszichológia és Descartes Érte¬
kezés a módszerről című írásának második részében felvázolt módszertani elvek
között, melynek - tisztán módszertanilag — rokon megvalósulásait jelentik Des¬
cartes, illetve Spinoza szenvedély-, illetve affektuselméletei. A , leíró és taglaló
pszichológiát" Dilthey e módszer alkalmazásának ellentéteként mutatja be.
A lelki élet teljes valóságát ábrázolni és lehetőleg elemezni kell, s ennek a leírásnak és
elemzésnek az elérhető legmagasabb fokon bizonyosnak kell lennie. [...] Menetének
analitikusnak s nem konstruktívnak kell lennie. A kifejlett lelki életből kell kiindul¬
nia, nem pedig azt kell elemi folyamatokból levezetnie. [...] egy ilyen pszichológia
menetének kizárólag leírónak és taglalónak kell lennie, mindegy, hogy ezen eljárás
szolgálatában szükségesek-e szintetikus gondolati aktusok. [...] A pszichológia tárgyát
a kifejlett embernek és a kész, teljes lelki életnek kell alkotnia. Ezt totalitásában kell
felfogni, leírni és elemezni.?
Dilthey számára az értekezés megjelenését követően nemcsak az volt megrázó,
hogy ez a pszichológiakoncepció megsemmisítőnek szánt bírálatban részesült, ha¬
nem az is, hogy épp a korábban említett barátja, Hermann Ebbinghaus volt a bírá¬
lat szerzője. Talán ezzel is indokolható, hogy az immár A történelmi világ felépítése
a szellemtudományokban címen véglegesíteni kívánt megalapozási program élete
végére ismét csak az első rész kidolgozásáig és a továbbiak töredékes fölvázolásáig
jutott. Erről majd még ejtünk szót az önéletírás alapvető szerepe kapcsán.
31 Uo., 169.
2 Uo., 194—195. A kettősség hátterének, rétegeinek és recepciójának alapos elemzéséhez lásd Pléh
Csaba: A magyarázat és a megértés a szellemtudományos pszichológiában, Magyar Filozófiai
Szemle, 57. évf., 2013/2, 29-39.
+ 22e