Page 19 [19]
BEVEZETÉS
mind az életfilozófiát, mind pedig a hegeli szellemfilozófiát annak érdekében,
hogy szert tegyen arra az eredeti kiindulópontra, mely szerint az élet alapvetően
mégiscsak szellemek élete, noha e szellemek nem azonosíthatók sem az abszolút
szellemmel, sem a cogíto metafizikailag biztosított egójával. Úgy vélte, a szilárd
bázist egyedül a belső tapasztalatban lehet megtalálni, a tudat tényeiben, ame¬
lyeket ő az ismeretelmélettel és a pszichológiával kapcsolt össze egy új idealista
metafizika helyett. Az ismeretelméletet és a pszichológiát kell tehát kitüntetni
olyan megalapozó diszciplínákként, amelyek felváltják a metafizikát és garan¬
tálják a szellemtudomanyok fiiggetlenségét:
E tények [a belső tapasztalat, a tudat tényei] elemzése a szellemtudományok cent¬
ruma, és így — a történeti iskola szellemének megfelelően — a szellemi világ elveinek
megismerése magának e világnak a határain belül marad, és a szellemtudományok
magukban önálló rendszert alkotnak."
A TUDATI TÉNYEK SZEREPE A METAFIZIKAI TÉNYEKKEL SZEMBEN
Amennyire meggyőzőnek tekinti Dilthey a , történeti iskolát" a felvilágosodás for¬
radalmi nézeteivel szemben tisztán tudományos szempontból, annyira elmarasz¬
talja képviselőit?! amiatt, hogy nem hozták létre a csatornát, amelyen keresztül
beáramolhatnak nézeteik az , életbe" és hatással lehetnek rá. Úgy véli, ezt a csator¬
nát a tudat tényeinek elemzése révén lehet megteremteni, amit a korabeli, egyre
inkább a természettudományosság felé orientálódó pszichológia szellemtudomá¬
nyi alternatívája és az ismeretelmélet alkalmazásával kellene megvalósítani.
Hiányzott az ismeretelmélethez és a pszichológiához fűződő egészséges viszony. Ezért
nem jutott el az iskola a magyarázó módszerig sem, miközben a történelmi szemléletre
építő tudás (geschichtliches Anschauen) és az összehasonlító eljárás önmagában véve
sem a szellemtudományok önálló összefüggését nem képes helyreállítani (aufrichten),
sem pedig az életet nem képes befolyásolni.?
Talán inkább az emberi természetről szóló értekezést író, a naturalizmus felé
hajló Hume, semmint a dogmatikus szendergéséből ugyan Hume által felvert, de
a naturalizmussal szembeszegülő transzcendentálfilozófiai filozófiát megalkotó
20 Uo.,13.
Winckelmannt, Herdert, a romantikus iskolát, Niebuhrt, Jacob Grimmet, Savignyt, Böckhöt em¬
liti a német tudomänyossägbél, Burke-ôt Angliäbél, Guizot-t és Tocqueville-t Franciaorszägbél.
2 Uo., 12; GSI, XVI. A forditast kis mértékben médositottam.
+ 18 ¢