tetve, és ez a pogányságból a vallásba átvitt sokféle babonaság - mint amely annyi
rossznak a gyökere és a szellemi dolgok tiszteletének gátja - lassanként a nép lelkéből
kitöröltetett; mégis, más babonákból a nép némelyeket megőrzött, amelyeket csak a
tudatlanság tudott terjeszteni, éspedig olyanokat és oly módon, amelyek az előbbeni
lelkészei alatt az egyéni boldogulást nem akadályozták; és a mai providencia közepette
minden tekintetben nehezen érthető, hogy miért is vannak oly számosan műveletle¬
nebb papok, akik nem kevésbé, mint elődeik, a többi néppel együtt ugyanazokba a
babonákba vannak belegabalyodva, és őket a néptől nem különbözteti meg semmi,
hacsak nem az olvasás, az éneklés és a szentségek kiszolgáltatásának ismerete, s a hit és
az erkölcs alapjaira - hogy úgy mondjam - egyformán lábbal taposnak, mint azt bizo¬
nyosan tudni; olyan tanultabb férfiak most még nagyon kevesen vannak, akikre a nép
császári-királyi kegy folytán, mint a lelkek irányítóira szert tehetett; akik hasznosabb
tudományokkal foglalkozó férfiak, és tudják, hogyan kell a búzát a konkolytól elválasz¬
tani és a jobb tudás elveit a népnek átadni; tehát ha ezek törekednek is arra, hogy a
pásztori gondjaikra bízott nyájrészt az ilyenfajta babonás és pogány foglalatosságoktól
elfordítsák, mivel az ember ezen a környéken lévő számos lelkészlakok között egyetlen
ilyet sem talált és nem is találhat, ezt a rosszat ezekből a parókiákból kiirtani szerfölött
nehéz lesz. Látható ebből, hogy a legnagyobb szükség van arra, hogy elsősorban a köz¬
hatalom alkalmaztassék az effajta vétkek kiirtására, hogy ezáltal az üdvös tanítás —
amely erre a célra irányul, hathatós gyógymóddal kerüljön alátámasztásra, ameddig
fiatalabb papság nem fog virágozni a parókiákon a császári és királyi bőkezűségnek
köszönhetően, legfelségesebb fejedelmünk valóban apostoli buzgalma révén és az ő aka¬
ratából - a kívánt hatást legalább részben erősíteni legyen képes.
Ebben az üdvös ügyben, úgy tűnik, hogy egy iskolai intézmény létrehozása
nagyon fontos, amelyet végül is, hacsak nem az államhatalom tekintélye tart fenn, és
mindkét nembeli ifjúságot hathatósabb eszközök révén az egészséges és folytonos tanu¬
lással kordában nem tartják, mivel ebben a népben, amely szinte megmakacsolta magát
az előítéleteiben, a remélt hatás csupán a papság dorgálásával érhető el.
Amikor mindezt Excellenciád legkegyesebb és legbölcsebb igazgatójának leg¬
alázatosabban figyelmébe ajánlom, az örökös tisztelet legmélyebb kifejezésével maradok
Excellenciádnak