Seite 178 [178]
OCR
azokkal sok féle babonaságot űznek, s visznek végbe; mind az embereknek, mind pedig, a" barmoknak Nyavalyájok körül. Nevezetesen, ollyan itélettel vagynak; amelly Házokban illyen pálma-ágok tartatnak, az ollyan Házakat a Ménykő nem talállya, de ha valahogy találná, és meg-gyúladnának, tehát azokat nem Vizzel, hanem téjjel lehetne meg-óltani. Egy példat hozok eld erre: Idveztilt Tiszteletes Ipom Uram gyakran beszél lette: hogy egykor Nyárban Vójlán keresztül jövén Fagaras felé, egy Házat meg-ütött a Menyk6, és meggyüladvän, az olähok, nem mertek Vizzel öltani, hanem tejes edenyeket, és Kenyeret hánytak fel, az égő épületre, s az oláh Pap is ott babonázott; míg osztan, maga Vizzel, dltani kezdette az Ipom, ’s az olähokat is neki rijasztvän, ügy tsendesitették a! tüzet, és a Háznak derekát meg-öltalmaztäk, hogy el nem égett, ’s igy látták a! babonás oláhok, hogy a" Menykőtől támadott tüzetis Vizzel lehet meg-előzni, és nem babonával. ff. Húsvét Napján, tudjuk a" babonás öntöződéseket, és a" piros tolyásokkal való gyermekségeket, és ez ollyan régi, s ma-is Szokásban lévő babonázás, hogy ennek a" Húsvéti piros tolyással való babonázásnak eredetéről, és okáról, nagy tudományú Ferjfiak-is kiväntak tudakozödni. A! minthogy erről ama" Német országi tudós férjfi Harembergius egy emlékezetes Munkat is irt, melly-is a’ Brémai Gyüjtemények közé be-tetetett. Biblioth. Brem. Class VI. p. m. 893. Tom. XII."] gg. Szent-György Napjän, menyi minden fele babonäzäst visznek veghez az Emberek, ki győzné leirni? Mert azon kivül a! mi fellyebb meg-jegyeztetett, hogy ekkor sokan lesik a" pénznek felgyúladását, melly a" földben eltásatott; tehát ezen a Napon; sok babonás emberek, azon igyekeznek, hogy a" Boszorkányokat megesmérhessék. Erre nézve jó reggel fel-kelvén; egy mosatlan, régi motskos fa Kalánt, az övedzőjökbe szúrnak, és a’ Város, vagy Falu Kapujába kimennek; mikor a" marhákat jó reggel ki-hajt ják, és úgy vélekednek, hogy ezen babonás tselekedeteknél fogva, meg-láthattyák a Boszorkányokat, a" Kik is SzentGyörgy Napján, a Marhákon, mint meg-annyi Lovakon, a" Mezőre, ki szoktak menni. Vagynak még sok Varáslások, és babonálások szokásban, SzentGyörgy Napján, de azok előttem, nintsenek tudva. Hanem, hogy már több Napokat el-hallgassunk, Nevezetes erre, a babonázásra. hh. Keresztelő Szent János Napja, mert ezen a, Napon, némelly hellyeken, a’ Gyermekek és az Ifjak, tsontot, szemetet, kaptzät, egybeszednek, ’s rüt büdös füstöt tämasztanak, azért: hogy a’ Pogänyoktöl fenn maradbtt, ’s ma-is uralkodö babonäs velekedés szerint, ezen idö täjban, a’ meleget nem szenvedhetö Särkänyok, a’ Kütak, &s Források környül szárnyálván, s mérgeket azokban húllatván az illyen büdös füstökkel, el kergettetnének. Ezen a Napon némelly hellyeken (:erre emlékszem gyermek koromban a’ Hazämban-is:) tüzeket tsinälnak a’ mezö Szeliben, &s €gö üszögekkel kerülik a Vetéseket, hogy a! jég elne verje azokat. Azonban, énekelnek, tántzolnak, a! tüzek körül az üszögeket házokhoz viszik, s azokat felsszúrdallyák, a Káposztás Kertben, hogy a hernyok a’ Kaposztat meg ne egyék, vagy pedig a’ Vetések köze-is szürdalnak illyen 57: Johann Christoph Harenberg (1696-1774). 177
