Oldal 153 [153]
hibáz valami ezekben a módokban, nints ereje az orvosságnak, ehhez Istent sem jó
némely alkalmatossággal emliteni.
Vagynak a! féle gyógyithatatlan tétemények is; mint p. o. a" kinek szára tsontját,
vagy térde kalátstsát ki vették a" gonoszok, ha már azt meg is égették, és a! széllel el
fútatták a! porát, vagy ezt a" folyó vizbe hintették, nem lehet helyrehozni.
4. A" halál körül. Nem tsak éltekben vesztenek és ölnek meg a" boszorkányok. So¬
kakat, szíveket meg évén, véreket mind ki sziván, hanem halálokban is, mert haza jár¬
ván, el hordanak sok közel valókat.
Emberek el hordása. Ezeket külömben nem lehet a’ földben marasztani, hanemha ki
ássák, és hasmánt fektetvén a" Sir fenekére, derekon által egy?" karóval ki szegezik a
földbe, és úgy takarják bé. Tavaj akartak vala egy" vén tzigánynéval itten e" képpen
bánni a" maga gyermekei, ha meg nem ijesztem vala őköt.
II. A" Marhák körül
Ezeken még nagyobb hatalma van a" gonoszoknak; (:mert nem tudják meg mondani,
mi bajok vagyon, azért, a! mi rajtok esik, mind a’ gonosztoktöl van:) el foglalyäk, teje¬
ket el viszik, gyötrik, meg ölik, "s a" t. Erre nézve
Sz. György (:SzindzáneJP"] Napja előtt való estvén nagy készületek vagynak a" gono¬
szok el távóztatására, rósa töviss bokrot, vagy más zöld ágat dugnak a" kapukba, újj
fazékban fekete ürmöt égetnek, hogy a" gonoszok ne közelithessenek: azomban fekete
Sertés ganéjt, léstyánt, fokhagymát öszve törvén, azzal kereszteket, kötnek a! pajta ajtók,
ablakok nyilására; mert igy bé nem mehetnek a" marhákhoz; s ha ekkor el nem vihe¬
tik tejeket a’ teheneknek, az után nem annyira féltik, legalább nem vigyázhattyák. A"
mely marhák ezen éjtszakán az Udvarban hálnak, meg jelentik mikor jöttek rájok a
boszorkányok; ezt kell azért tselekedni, egy" jó dorongot kell késziteni, és vigyázni kell,
hogy melyik tehén kél fel éjtszaka, ez ha vagy meg bődül, vagy vizellik, jele hogy ott
vagynak a" gonoszok, sebesen azért ennek fekvő helyéhez kell menni, és a’ doronggal
a! földet, melyen fekütt, meg kell tsépelni, mind öszve romlik a" boszorkány, másnap
halálos beteg, és meg tudhatni erről, hogy ki ment vélt a’ tehénre.
Ha a! tehén tejét, vaját már elvitték, a’ mi abbol esmertetik meg, hogy mikor fejik,
vagy szopja a’ borja, vizellik (:mert tsiklik a’ tégye:) a’ teje vékony, kék, (:a’ mint rend¬
szerint a" gyenge füvön szokott lenni:), ha véres, ezt igy kell orvosolni: terem az erdők¬
ben, kivált a" tserefa tövin egy" fű, mely a" Nap fel jövetelével el hervad, és nehezen lehet
meg taldlni, mumd padiri[>”] a’ neve; ennek gyökerét ássák a" vén olánék, mert tsak ők
esmérik, de nagy tzérémoniával, kenyeret, sót, buza szemet, viaszszot tesznek a’ helyé¬
st Teves: Szent György napja április 23., Sánziene (vagy Drágaicá) Keresztelő Szent János napja
június 24.
5? muma pädurii
152