Oldal 141 [141]
OCR
hirivel valö järäsröl, a’ meg kantározósról, "s a" t. buzgón folytatott beszédeit, [9] mert nem tartottam méltóknak, rájok vagy ellenek szóllani, Atheus nevet vettem, és úgy meg jegyeztettem magamot, hogy nem átallotta légyen a" községet felőllem való azon bal itéletre birni, mint a" ki nem igaz tudományt, újj vallást, tanítanék, melyet a" ki hiszen mind bolond, mert a! ki a’ boszorkányokat nem hiszi, nintsen annak igaz hite, sem vallása. Azt sokkal inkább lehet tsudálni, mimódon nem fordúlhatott meg az okos elmékben is az, hogy még addig az ördöggel tzimboráló embereknek senki bizonyos esmértető jeleit nem adhatta; és a" kik azoktól leg inkább félnek, azok sem tudhattyák, kik légyenek afélék; valakit pedig, még pedig ok nélkül, az ördöggel egy" hámba fogni, nints az okosságtól, sem a! keresztyénségtől, tsak Farizeúsi irigységnek döhösségéből származhatik eféle vád; mert azok a! jelek, melyek hírleltetnek, melyek közül némelyek maga helyén, majd elő is fordúlnak, nem elégségesek valakit meg bélyegezni; a" hajdan gyakorlott megusztatás pedig ebben a? tekintetben tsak annyit tett, mint a" halálra sententziáztatandó gonosztévőnek kínzás által való vallattatása; hasonló a" tűzes vassal gyakorlott próbához, melyet mitsoda józan értelem hagyhatna helybe? Terjedése. Hogyha tehát böltsességnek tartatott, sőt hit ágazattyának, régen az, a" mit most nevet az okoskodás, mi tsuda, hogy a’ Pogänysäg szemeteiböl meg nem tisztült Nep, mikor a? tudományhoz igen távol való atyafisága vólna, azonban pedig el nem kerülhetné a nállánál, s talán minden nemzeteknél ostobább Néppel való meg elegyedést, melynek vallásának is nagyobb része babona, melytől függ Pópáinak nagyobb tekintete és jövedelme; sőt maga tulajdon Papjaitól is azt hallaná, hogy a" boszorkányok miképpen játzodtathatnák a" Természet rendit a! felhőkben, a" földön, a? rejték, és föld alatt való helyeken, ezeknek annyira hitelt adott, hogy midőn az estvéli gytilésekben (:güsalyasokban:) mese-beszédet, többire effélékből állót, hallana, úgy meg rettenne szive, hogy még az ajtón is ki menni egyedül ne merészelne, éjjel temetőbe, templomba, pintzébe, vagy kamároba, faluban vagy mezőben kereszt útra menni ne bátorkodnék, azt szülvén a félelem, hogy akár merre nézne, mindenütt kisirtetet látna? Ilyen alkalmasságokkal lett eredete a" fogadásoknak, nagy igéretek alatt, hogy ha valaki merné magát biztatni temetöben hälässal, &jjel templomba bemenetellel, akasztöfa megkerülesivel, ‘s a’t. a’ mi ennél nagyobb bátorságot kivánt, mivelhogy rettentök völtak, a’ probät tetteken esett történeteknek előbeszéllései, melyeknek ma is nem kevés hitele vagyon a! község között, példákkal erősíthetném. 6 Fultos Historia Endorea [Waldschmidt, Bernhardus: Pythonissa Endorea, Das ist: Acht und zwantzig Hexen- und Gespenstpredigten. Franckfurt, 1660. Vältozata lehet], et Narrationibus Loniceri in Teatro Hist. Hondorffii [Andreas Hondorfius, Philippus Lonicer: Theatrum historicum illustrium exemplorum. Majna-Frankfurt, 1575.] 140
