Page 125 [125]
OCR
bonát szembeállította."! A babonáról szóló kijelentések jellege egyszerre időtlen és korhoz kötött. Egyszerre ragadnak meg valamit a babonaság gyakorlatából és adnak viszsza valamit abból, ahogyan a megfigyelő saját világának terhe alatt a jelenséget megítélte. Míg Wittgenstein elsősorban Frazer könyvéből merítette a babonáról alkotott elképzeléseit, Eugen Ionescu az 1930-as évek román életéből, amelyre a népi támogatásra épülő fasiszta mozgalom, a Vasgárda nyomta rá bélyegét: , A babona azt jellemzi, akinek nincs ereje hinni és arra sincs, hogy ne higgyen." Jó jellemzése ez annak az első generációs, városba kerülő, a falu világából jött csoportnak, amelynek a Vasgárda lelki és szellemi közösséget jelentett, identitást adott és az emelkedés lehetőségét biztosította, és mindezt a vallás instrumentalizálásával. Ugyanakkor a vasgárdista-hit is hit volt, hit a hitben - sokak számára csak a hit akarásába vetett hit, és ennek képtelensége, amit egy Cioran nem is tagadott. Így igazolódik Francis Bacon tapasztalata: , A babona mestere a nép, okos emberek követik a bolondokat, az érveket fordított rendben viszi át a gyakorlatba." Ezért: ,babona azt hinni, hogy a babonát elkerülik, amikor azt hiszik, hogy mindent megtettek, ha a korábbi babonától a lehető legmesszebbre eltávolodtak, ezért figyelni kell arra, hogy [...] a jót a rosszal együtt ne semmisítsük meg, ami általában akkor történik, amikor a nép maga reformäl”.*” Akik véget akartak vetni a babonázásnak, belefáradtak. Nagy Frigyes 1750-ben keményen kifakadt: , Az emberi szellem szégyene, hogy egy oly felvilágosult század, mint a 18. század elején még mindenféle nevetséges babonák éltek. Értelmes emberek éppen úgy hittek a kísértetekben, mint az ügyefogyottak." Aztán jó tíz év múlva már magánlevélben megvallotta, hogy ,nincs nagyobb képtelenség, mint a babonák kiirtását célzó elképzelés. Az előítéletek a nép értelmét alkotják, megérdemli ez az ostoba nép, hogy felvilágosítsák? Nem látjuk-e azt, hogy a babona azokhoz az anyagokhoz tartozik, amelyből a természet az embereket megalkotta? Miként kellene a természet ellen har colni, miként kellene egy ilyen általános ösztönt kiirtani? Mindenki tartsa meg magának a véleményét és tisztelje a másokét. Ez az egyetlen eszköz, hogy e rövid földi zarándoklatunk során békében éljünk, és a nyugalom az egyetlen öröm, amire képesek vagyunk” - írta az örökké nyugtalan hadakozó." A porosz király éppen az ellentéte a németrómai császárnak, II. Józsefnek, és rá is gondolt, amikor - Platón filozöfus-ällameszményét megfricskäzva - igy szellemeskedett: „Ha en egy tartomänyt kemenyen meg akarnék büntetni, akkor egy filozófussal kormányoztatnám." Az illuminätus 91! Kali Charan Pandey: Religious Beliefs, Superstitions and Wittgenstein. New Delhi: Readworthy Publications, 2009, 226-258. #? Eugen Ionescu: Eu. Cluj: Echinox, 1990, 183. #3 Francis Bacon: Essays. New York: Charles Scribner’s Sons, 1908, 76-78. Friedrich der Grofse: Briefe und Schriften I. Leipzig: Bibliographisches Institut, 1927, 60. #5 Friedrich der Grofe: Briefe, 1927, 251. #6 Franz Schuselka: Briefe Josephs des Zweiten. Leipzig: Brockhaus, 1846, 246. 124
