Oldal 107 [107]
nyomták volna. Erre Eder válaszolt, olyanformán, hogy a Supplex szövegét egészében
közölte, de szinte minden megállapítását cáfoló jegyzettel látta el."
Eder akarata ellenére is a nemzeti polémiák kereszttűzébe került. De annak érde¬
kében, hogy állásfoglalásainak eredetiségét jobban megérthessük, felidézünk néhány
mozzanatot a Supplex érveléséből és általában a román nemzeti ideológia alapműveiből.
A Supplex legnagyobb része történeti fejtegetés, mert a románság jelen helyzetét
a történelem alakulásával magyarázták, és történelmi jogokra való hivatkozással is le¬
gitimálták követeléseiket. Amikor saját koruk valóságával az általuk megkonstruált
történelem valóságát szembesítették, arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a román
nemzet a legrégebbi, a románok a magyarok bejövetele után „közpolgärsägnak” (conci¬
vilitas) örvendtek; ,a románok egész mostani szomorú állapotának Erdélyben tehát nem
a törvények, hanem az idő mostohasága az oka; sohasem lehet majd a törvényhozó ha¬
talomra Erdélyben annak a törvénytelenségnek elkövetését reábizonyítani, hogy a tar
tomány legősibb nemzetét az egyezség feltételeivel megerősített jogaitól megfossza". Hi¬
szen nemcsak Hunyadi János, Oláh Miklós emelkedtek országos tisztségekbe, hanem
azon családok sarjai is, akik katolikus vagy református vallásra tértek át, sőt még egész
sor román kapott vagy szerzett nemességet. A ,jogfosztás" tehát nem „köztörveny” reven
következett be, , hanem csupán az idők mostohasága folytán".
Az önmagát ismétlő érvelés ellentmondásos. A gyakorlati cél egyértelmű: a hata¬
lomból való részesedés a románság számarányának megfelelő mértékben. Az országos
és megyei tisztségeket ugyanis a három nemzet (magyar, székely és szász) és a négy val
lás (katolikus, református, lutheránus, unitárius) egyenjogúságának elve jegyében osz¬
tották el. A románokat, illetve a román görög katolikusokat a három nemzet unióját
megerősítő 1744i törvény értelmében azon nemzethez számolták, amely nemzet terü¬
letén laktak. Országos és megyei vezető tisztségbe csak mint nemesek és nem mint ro¬
mánok emelkedtek, erre is elsősorban II. József alatt került sor, aki egyszerűen eltöröl
te a nemzetek és vallások egyenjogúságára épülő hagyományos politikai rendszert, és
bevezette a birodalmi egyformaságot. Az ő halála után viszont a románok további
emelkedésének esélye korlátozódott, és a megtűrtségükre való hivatkozás a kormány¬
és a törvényhatóságok részéről egyaránt sértette emberi méltóságukat és állampolgári
jogaikat. Ezek kiteljesítését viszont a román nemzet elismerése jelenthette volna, pon¬
tosabban a nemzethez tartozók jogainak elismerése. A Subblex diplomáciai s fogalmi
,játék" is volt, hiszen olyan módon kellett a követeléseket előadni, hogy a restauráció
és a reformok iránti igényeknek egyaránt megfeleljenek. Nem hangoztatta, hogy a román
negyedik nemzet akar lenni, de így is lehetett értelmezni. Hiszen nemcsak azt követel
te, hogy a román nemzethez tartozó nemes és paraszt , éppen úgy tekintessék, és ugyan¬
azon elbánásban és jótéteményekben részesüljön, mint az unió szervezetét alkotó három
#2 Supplex Libellus Valachorum Transsilvaniae, jura tribus receptis nationibus communia postliminio sibi
adseri postulantium. Cum notis historico-criticis I. C. E. civis transilvani. Claudiopolis: Hochmeister,
1791.
106