Seite 101 [101]
Joseph Karl Eder, a babonagyúűjtemény birtokosa
Joseph Karl Eder (1760-1810), akinek nevét nyugodtan írhatjuk magyarosan is, mert
magyarul is publikált, Szekfű Gyula szerint jó példa arra, hogy szász kortársaival szem¬
ben ,igazi erdélyi patriotizmus"t képviselt, hiszen , Erdély földjét és népeit egyforma
melegséggel és szeretettel öleli magához? statisztikai művében is. Ennek magyarázata
részben a következő: , Eder családjának nem szász eredete annyiban meglátszik műkö¬
desen, hogy nem sajnálta tehetségét és munkáját nem szász tárgyakra pazarolni."
Csakhogy a magyarázatból kimaradt egy lényeges mozzanat: Eder odaadó szabadkő¬
műves volt. Ezt a szabadkőművesség betiltása után el kellett hallgatni, de ha valaki
kézbe vette a Nemzeti Plutarkust és tudott olvasni a sorok között, értett szóból. Mert
akiről olyasmiket írtak, hogy ,tiszta és világos elméje és az utálatos balvélekedések bi¬
lincseitől szabad vagy ment lelke volt", ,emberbarát" és , szent erkölcsű", arról már fel¬
tételezni lehetett, hogy megfordult a páholy világban. A kiváló szász és magyar élet
rajzi lexikonok viszont hallgatnak erről.
Eder Brassóban született, apja osztrák katonatiszt, aki aztán magisztrátusi tag is
lett, anyja brassói polgárlány. A gyenge fizikumú, koraszülött fiút teológiára adták,
a pesti egyetemen már 18 éves korában megszerezte a doktori címet, majd a marosvá¬
sárhelyi, aztán a nagyszebeni gimnáziumban tanított. II. József a tanügyeket újjászer¬
vező és irányító iskolabizottság tagjává nevezte ki, aztán a nagyszebeni normáliskola
igazgatójává léptették elő. 1787 végén lett szabadkőműves, a nagyszebeni páholy tagja¬
ként, többek között Gyarmathi Sámuellel együtt.
A páholyban azt találta meg, amit keresett: ,az erkölcsök akadémiáját", ahol a jó
cselekedet számít. Ez volt számára a felvilágosodás központja és az igazság aziluma."
És még ennél is több. Mint - 1789-ben - fejtegette, olyan eszményi közösség részének
érezte magát, amely szerte a világban ötmillió aktív tagot számlál. , Egy ilyen kiterjedt
társaság, amely olyan érett emberekből áll, akiket nem a születés, nem a vallás, létszük¬
séglet vagy politikai hatalom egyesít, az emberi történelem egyik legfontosabb jelensé¬
ge. Viszont olyan férfiak vannak benne, akik nézeteik, ismereteik vagy politikai tiszt
ségük folytán a nemzetük élén állnak, így ez a társaság olyan, amelytől az emberiség
mindent félthet és mindent remélhet." Jellegzetes megnyilvánulása ez a szabadkőműves
önérzetnek és mindenhatóság: tudatnak, de annak is, hogy mindennek meglehetnek
a veszélyei. (Kazinczy is a szabadkőművesek akciójának tudta be a francia forradalmat.)
91 Szekfű Gyula: Az erdélyi szász történetírás. Magyarságtudomány, 1943, 188.
2 Kölesy Vincze Károly, Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus vagy A Magyarország s vele egyesült tar¬
tományok Nevezetes Férjfiainak Életleirásaik. III. Pest: Trattner János Tamás, 1816, 287-289.
935 MOL, F 37. Erdélyi gubernium, elnöki iratok 1788:20.
4 QOSZKK, Fol. Germ. 155. 5-6.
100