Oldal 97 [97]
vaj, kiderítésére szolgált a ráolvasás, és nemcsak az, hanem a cseberbe nézés is, az a hit,
hogy a cseber vizében - ha megfelelő szertartásokat hajtanak végre - megjelenik a tol¬
vaj arca. Vagy rostaforgatással deríthető ki a személye, éspedig úgy, hogy egy rostába
ollót szúrnak, az olló szárát ketten is fogják, és ha a gyanúsítottakat felsorolják, a tettes
nevénél elfordul a rosta. És nyilván maga a tolvaj is könnyen elárulhatta magát, ha hitt
a varázslás hatékonyságában. Mindenki lehetett gyanús, de azoktól, akik tartósan vét
keztek, nem lehetett egykönnyen megszabadulni. Olyanok jöttek vissza a túlvilágról
kísérteni, akiket eleve utált a közösség, mint a tolvaj hírében álló kacai kiszolgált kato¬
nát, akinek a sírján a lyukat be kellett tömni, hogy többet ne kísértsen, vagy az ugyan¬
csak kacai Harpagon, aki halála után éhes disznó alakjában riogatta az embereket.
A közösség büntetett, de a közösséget is büntette a bűnös vagy annak vélt személy. Ez
a permanens mágikus állóháború jól kiegészítette a közösségi együttélés túléléshez szük
séges kötöttségeit. A gazdálkodásban érvényesült az egymást segítés követelménye,
a közös munka öröme, ugyanakkor a kényszerszolidaritás, éspedig a háromnyomásos
gazdálkodással járó nyomáskényszer, az, hogy egy nyomásban egyformán műveljék
a parcellákat. Nem is beszélve a közös erdő- és legelőhasználat mindenkire egyformán
kötelező gyakorlatáról. A termelés közösségi jellege összefonódott a közösségek morális
ökonómiájával. Ennek lényege az, hogy a gazdasági tevékenységet és a társadalmi ma¬
gatartást a méltányosságról kialakított képzetek is szabályozzák. Sérülése és megsértése
legitimálta a közösségi erőszakot, a lázadást. De azt, amit morális ökonómiának neve¬
zünk, ki kell egészíteni a varázslásról kialakított képzetekből fakadó hétköznapi, csen¬
des mágikus állóháború valóságával. A hiedelemlényekkel való kapcsolat és mindene¬
kelőtt ,a boszorkányság - írja Malinowski -, noha titokban végzik, óriási, bár negatív
társadalmi következményeket produkál" Ugyanakkor ,a boszorkányság [...] nem más,
mint a betegség és a halál magyarázatának és indoklásának a primitív típusa. A mági¬
kus védekezés és a gyógyítás teljes rendszere, ami a fekete mágiába vetett hit szabály¬
szerű párja, az amód, ahogyan a primitív ember ki tudja elégíteni kínzó egyéni vágyát,
hogy szert tegyen valamilyen eszközre, amelynek segítségével ellenőrzést gyakorolhat
a valóságban ellenőrizhetetlen gonosz fölött." A hiedelmek csökkentik a társadalmi
élet feszültségeit, ?? miközben állandóan gerjesztik azokat. Ugyanakkor a hiedelmek ál
landó készültségben tartották az embert. A babonás ember úgy viselkedik, mint a pa¬
ranoiás - fejtegeti Freud. Intő jelnek tartja a legkülönbözőbb jelenségeket, és ez a ma¬
gatartás ,a tudomány előtti korok és népek világnézetében jogosult és következetes
volt”. ,,...igaza volt tehät annak a rómainak, aki elállt egy fontos vállalkozástól, ha a ma¬
darak repülése nem olyan volt, mint máskor, következetesen cselekedett a saját feltevé¬
sei szerint." És az, aki például megbotlott saját házának küszöbén és ezért állt el terve¬
zett vällalkozäsätöl, „jobb lelekismerö volt, mint mi, mert úgy érezte, hogy ,valami
38! Bronislaw Malinowski: A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. Mérföldkövek a kulturális
antropológiában. Szerk. Paul Bohannan - Mark Glazer. Budapest: Panem, 2006, 401.
382 Keszeg Vilmos: Mezőségi hiedelmek. Marosväsärhely: Mentor, 1999, 152.
96