Oldal 95 [95]
szerint a cigányok három napnál tovább sehol sem tartózkodhatnak.?? Így tehát min¬
denütt jelen vannak, és sehol sincsenek otthon, korabeli kifejezéssel: nem civilizálód¬
hatnak. Erdélyben jobb volt a helyzet, ahol az életközeliség mély rokonszenvvé is ala¬
kulhatott. Példa rá az erdélyi gróf Gyulay Lajos, a legnagyobb magyar naplóíró. 1834¬
ben így vallott naplójának: , Hamar vénülnek, de jókor kezdenek élni, házasodni és
szigorú életmódjuk is okozhatja azt, szereti cifrán járni, ha módját ejtheti, jó kedvű, de
siránkozó is, nékem részemről az oláhnál elébvaló nemzetnek tetszik lenni a cigány,
atyafi is vélünk, és lehet, hogy a magyarokkal együtt telepedtek be hazánkba?" Mind¬
az a sok negatív tulajdonság, amit később a cigányoknak felróttak és felrónak, mint
a lopás és a rontás, babona-ankétunkban azért nem jön elő olyan markánsan, mert
a lopás általános gyakorlat volt, akár a rontás, nem is beszélve arról, hogy az ördöggel
való szövetkezés keresése sem volt cigány sajátosság, mint ahogy az sem, hogy a vallá¬
sos gyakorlat egyes elemeit különböző kuruzsló praktikákkal elegyítették. Gondoljunk
a Köpeczi által leírt tolvaj imájára, vagy a Binder által megörökített tolvajfogó imára:
ha ez nem használt, az ördöggel szövetkeztek javaik védelmére, vagy éppen spirituszt
(védőszellemet) vásároltak. Alighanem a kacai lelkész, Jacob Bayer babona-meghatáro¬
zása a legtalálóbb: , A babona olyasfajta előítélet, vagy azáltal meghatározott előítélet,
hogy olyan dolgokban nyilatkozik meg, amelyek a hittel és a vallással szorosabb kap¬
csolatban állnak, és bizonyos módon a vallással ellenkezik." És mivel németül az aber
, kicsinyítő szó, ezért Aber-.Glaube egyszerű, érvénytelen hit, mint az Aber-Witz, nyomo¬
roságoson fordított elméncség?: abszurditás. Hálát is adott Bekkernek, hogy varázsta¬
lanította az emberi értelmet. Csakhogy Bayer is felvetette azt a kérdést, amelyet a fel¬
világosodás több klasszikus alakja, hogy vajon meg lehete szabadítani a népet babonás
előítéleteitől, és egyáltalán célszerű-e, ameddig még felvilágosulatlan? A válasza mindkét
kérdésre egyértelmű igen. Iermészettannal és kísérletekkel el lehet űzni az agyrémeket,
írja, de egyben emlékeztet a horatiusi bölcsességre: , Míg a hibát balgán kerülik, túles¬
nek a nyergen." Ez a válasz az első kérdésre. A másodikra adott válaszban azt hangsú¬
lyozta, hogy vannak olyan előítéletek, amelyek nem károsak, így például az, hogy a vil
lámot Isten küldi. Ez a hiedelem erősíti az istenfélelmet, mert Istent úgy képzeli, mint
a ,Babau”-t, ezt a hiedelemlényt, amely a szászoknál szörnyű erdei szellem, aki vagy
a túlvilágról visszatérő vad vadászcsapat élén vágtat, vagy csupán gyermekriogató házi
kobold." Úgy tűnik, a papoknak fogalmuk sem volt a rontás- és bajelhárító ma¬
gán-imákról, amelyek a szeretet Istenéhez szóltak."
3? Heinrich Moritz Gottlieb Grellmann: Historischer Versuch über die Zigeuner. Göttingen: Johann
Christian Dieterich. 1787, 28. https://books.google.ch/books?id = 5m8SAAAAIAAJ&hl=¬
de&pg=PRI#v =onepage&q = aberglaube& f= false (2015-05-30).
33 Gyulay Lajos naplója. 16. kötet. 285. Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár, Ms. 1450.
Heinrich Wlislocki: Volksglaube und Volksbrauch der Siebenbürger Sachsen. Berlin: E. Felber, 1893, 24.
"5 Tánczos Vilmos: Gyöngyökkel gyökereztél. Gyimesi és moldvai archaikus népi imádságok. Csiksze¬
reda: Pro-Print, 1995.
94