OCR
lyukas cserépedénybe és a harmadik határban ássa el egy hangyabolyba. A harmadik nap aztán a hangyák által már lerágott béka két mellső lábát vegye ki és csempéssze a nő ruhájába. De vigyáznia kell, mert ha béka megszólal, mielőtt elásná, elveszti a hallását. Okkal lehet feltételezni, hogy Barbenius nem egészen értette a szokás jelentését, mert a béka hangyabolyba helyezése rontó babona, ,amint a béka fogy a hangyák miatt, úgy sorvad a megátkozott ember", és a szász babona azt is magába foglalja, ha a nő nem gerjed szerelemre, akkor maga is úgy jár, mint a béka. Volt viszont logika abban a karácsonyi babonában, amelyet az 1850-es években gondosan kihagytak Barbenius válaszának közléséből. Éspedig annak a szokásnak a leírását, amellyel azt próbálták megtudakolni, kinek várható a halála vagy megbetegedése: fahasábokat támasztottak a falhoz, a hasábokat a családtagokról nevezték el, ha pedig egy ilyen fadarab ledőlt, akkor az a személy, akiről elnevezték, megbetegszik vagy meghal. A kihagyás érthető, nem akartak propagandát csinálni ennek a családi életet könnyen mérgező szokásnak. A románokat sértő kifejezést is kihagytak, azt, hogy a román , vallásos tudatlanságáról híres", viszont az a fejtegetés benne maradt, hogy a vallás nemcsak a románok, hanem a szász hívek körében is kimerül a templomba járásban, és a vallás számukra nem más, mint opus operatum, szó szerint , cselekedett cselekedet", azaz a vallásos aktus hatékony, ha avatott személy, mármint a pap viszi végbe, függetlenül attól, hogy a szertartás előtt vétkezett-e vagy sem. Érdekes, hogy míg a román és cigány kuruzslók jelentős szerepet játszottak a magyar és a szász közegben, a zsidókról szinte nem is esik szó, csak egyszer, mint házalóról, holott Fogarason jelentős zsidó közösség élt. A román pap mellett a cigány kuruzsló volt az igazi szakértő ababonaságban. Szolgálatait a társadalom valamennyi szintjén igénybe vették. És nem csak Erdélyben. Oroszországban a jóslás mellett a különböző huncutságokat úgy követik el, hogy a cigány szavakat fordítva mondják ki." Egyik derék göttingai professzor, Grellmann szerint Európában , csak a cigányoknak tulajdonítható, hogy a jóslás babonája még több millió ember fejében uralkodik". Igaz, hajdan sokan foglalkoztak jóslással. ,De ezek a tanult emberek már nem élnek, és ismereteik az irodalom holt levéltáraiban lappanganak, valószínű, hogy velük a chiromantia hite is kihalt volna, mint az asztrológia, necromantia, oneromantia és az együgyűség egyéb gyermekei, ha nem lennének cigányok."" Az érem másik oldala, hogy göttingai professzorunk Itáliát tartotta a legbabonásabb országnak, és azt is felrótta, hogy törvény *©°T up Janos: Magurai babonák. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat tizennegyedik (1903-1904) evkönyve XIV. Deva 1904, 137. OM. A. Yyarog: Adeseea pycckux cyesepuü. MockBa, 1786, 309. http://vk.com/ doc8157_329148134?hash = 6al 1675efb0%fdefcb& dl =8e772eedee004bfdde (2015-06-30). “1 Heinrich Moritz Gottlieb Grellmann: Die Zigeuner. Ein historischer Versuch über die Lebensart und Verfassung Sitten und Schicksahle dieses Volks in Europa, nebst ihrem Ursprunge. Dessau - Leipzig: Verlagskasse, 1783, 72-73. 93