Oldal 78 [78]
OCR
selte magát, hogy mindeneknek szimbóluma (virtute et exemblo) szerint példa lehet a követésre. Sok szép tréfái estenek, melyeket méltó volna egybeszedni." Aztán mikor a császár anyja örökébe lépett, így köszöntötte az önéletíró: , Éltesse Isten! És erősítse meg, s bírja arra, hogy szimbólumait dicsőségesen követhesse!" Egyébként visszafogta magát Köpeczi. Szenvtelenül jelezte, hogy amikor II. József az erdélyi és a magyar kancelláriát egyesítette ,az ország visszafoglaltaték Mlagyarlországhoz?. És nem kesergett amiatt, hogy a koronázás elmarad. Szenvtelenül vette tudomásul a közigazgatás átszervezését és a német nyelv bevezetését is. De lassan szemfordult az uralkodó reformpolitikájával. Köpeczi helyi etnikai konfliktusokba nem keveredett, de országos konfliktusokban ál lást foglalt, amikor 1784-ben elérte az ,új kurucvilág híre". , Ez volt a Hora támadása, ki arra igyekezett, hogy a Magylar] nemességet, a jobbágy oláhokkal mind levágja; sőt amint oztán kitetszett, az egész magyarságot. Rendelt vala is egy napot, ad annum 1785. t. i. májusnak 14. napját, hogy annak éjtszakáján minden magyarok Erdélyben mindenfelé egyben levágattassanak. Régolta, már mintegy 5 esztendőtől fogva, munkálodja ő ezt az oláh papokkal, annyira is vitte volt, hogy mindenfelé készen volt ez a kegyetlen nép, amint megtetszett: bizony nem is csuda, ha keményen megítéli Isten nemzetünket, mint a zsidóságot, mert elfajult ebben minden rend, mint közöttök. Most is nem azon van, hogy magát alázza, és jó észre térjen, noha püspök Eperjesi böjtöt hir detett, de mi az, vasárnap háromszor menni templomba, és addig nem enni? midőn oda is gonosz szívet viszen, és onnan menyen a gonoszra. Dicsekedik fegyverivel, bízik nemzete erejéhez. Mi ez? Ha az Isten nem oltalmunk. Még is az Isten mely kegyelmes! Nem engedé a gonosz szándékot véghez menni. Novemberben alkalmatosságot vete a gonosz nép eleibe, hogy kijőne világosságra szándéka. És csakhamar mely hallatlan dühösséggel kegyetlenkedtek, most mindenütt azt beszélik és írják. A császár, amint feltette a jutalmat a fő pártosok elfogattatásáért, meg is adta." Köpeczi tehát nem a császárt hibáztatta, holott reformpolitikájával és a határőrség átszervezésének előkészületeivel ő provokálta ki a felkelést, hiszen olyan reményeket ébresztett, amelyeknek - az adott feltételek között - nem lehetett eleget tenni. Az úrbéres parasztok azt hitték, a határőrvidék átszervezése lehetőséget kínál rá, hogy az úrbéri viszonyt szabad paraszti katonáskodással váltsák fel. Ez a földesurakkal szembeni radikális fellépés volt, hiszen az úrbéresek használatban tartott földjeikkel együtt akartak volna szabadulni a földesúri függéstől, ugyanakkor az úrbéres földek összeírása során - annak érdekében, hogy állami adóterheik ne nőjenek - a használatukban tartott földek jelentős részét, mintegy egyharmadátfelét eltitkolták, és így összejátszottak földesuraikkal. Viszont amikor a császár eltörölte az örökös jobbágyságot, és ezzel lehetővé tette a szabad költözést, akkor éltek a lehetőségekkel - amit a földesurak a gazdaságot sújtó népvándorlásnak tüntet tek fel -, és emellett ittott megtagadták a robotot is. Ez az anarchiába hajló állapot Köpeczinek már egyre kevésbé tetszett, éspedig az, hogy ,oly igen megbízák magokat a jobbágyok, hogy semmit nem akarának szolgálni a császár akarata ellen, úgy hogy katonák által kelle őköt engedelemre hajtani sok helyeken. Költöznek, kivált a hitvánok, egy helyből a másba, de az adó már 4 Rfl. a fejeken. Ezután válik el, mint lesz 77
