Oldal 78 [78]
selte magát, hogy mindeneknek szimbóluma (virtute et exemblo) szerint példa lehet a kö¬
vetésre. Sok szép tréfái estenek, melyeket méltó volna egybeszedni." Aztán mikor a csá¬
szár anyja örökébe lépett, így köszöntötte az önéletíró: , Éltesse Isten! És erősítse meg,
s bírja arra, hogy szimbólumait dicsőségesen követhesse!" Egyébként visszafogta magát
Köpeczi. Szenvtelenül jelezte, hogy amikor II. József az erdélyi és a magyar kancelláriát
egyesítette ,az ország visszafoglaltaték Mlagyarlországhoz?. És nem kesergett amiatt,
hogy a koronázás elmarad. Szenvtelenül vette tudomásul a közigazgatás átszervezését
és a német nyelv bevezetését is. De lassan szemfordult az uralkodó reformpolitikájával.
Köpeczi helyi etnikai konfliktusokba nem keveredett, de országos konfliktusokban ál
lást foglalt, amikor 1784-ben elérte az ,új kurucvilág híre". , Ez volt a Hora támadása,
ki arra igyekezett, hogy a Magylar] nemességet, a jobbágy oláhokkal mind levágja; sőt
amint oztán kitetszett, az egész magyarságot. Rendelt vala is egy napot, ad annum 1785.
t. i. májusnak 14. napját, hogy annak éjtszakáján minden magyarok Erdélyben min¬
denfelé egyben levágattassanak. Régolta, már mintegy 5 esztendőtől fogva, munkálod¬
ja ő ezt az oláh papokkal, annyira is vitte volt, hogy mindenfelé készen volt ez a ke¬
gyetlen nép, amint megtetszett: bizony nem is csuda, ha keményen megítéli Isten nem¬
zetünket, mint a zsidóságot, mert elfajult ebben minden rend, mint közöttök. Most is
nem azon van, hogy magát alázza, és jó észre térjen, noha püspök Eperjesi böjtöt hir
detett, de mi az, vasárnap háromszor menni templomba, és addig nem enni? midőn
oda is gonosz szívet viszen, és onnan menyen a gonoszra. Dicsekedik fegyverivel, bízik
nemzete erejéhez. Mi ez? Ha az Isten nem oltalmunk. Még is az Isten mely kegyelmes!
Nem engedé a gonosz szándékot véghez menni. Novemberben alkalmatosságot vete
a gonosz nép eleibe, hogy kijőne világosságra szándéka. És csakhamar mely hallatlan
dühösséggel kegyetlenkedtek, most mindenütt azt beszélik és írják. A császár, amint
feltette a jutalmat a fő pártosok elfogattatásáért, meg is adta." Köpeczi tehát nem a csá¬
szárt hibáztatta, holott reformpolitikájával és a határőrség átszervezésének előkészüle¬
teivel ő provokálta ki a felkelést, hiszen olyan reményeket ébresztett, amelyeknek - az
adott feltételek között - nem lehetett eleget tenni. Az úrbéres parasztok azt hitték, a ha¬
tárőrvidék átszervezése lehetőséget kínál rá, hogy az úrbéri viszonyt szabad paraszti
katonáskodással váltsák fel. Ez a földesurakkal szembeni radikális fellépés volt, hiszen
az úrbéresek használatban tartott földjeikkel együtt akartak volna szabadulni a földes¬
úri függéstől, ugyanakkor az úrbéres földek összeírása során - annak érdekében, hogy
állami adóterheik ne nőjenek - a használatukban tartott földek jelentős részét, mintegy
egyharmadátfelét eltitkolták, és így összejátszottak földesuraikkal. Viszont amikor a csá¬
szár eltörölte az örökös jobbágyságot, és ezzel lehetővé tette a szabad költözést, akkor
éltek a lehetőségekkel - amit a földesurak a gazdaságot sújtó népvándorlásnak tüntet
tek fel -, és emellett ittott megtagadták a robotot is. Ez az anarchiába hajló állapot
Köpeczinek már egyre kevésbé tetszett, éspedig az, hogy ,oly igen megbízák magokat
a jobbágyok, hogy semmit nem akarának szolgálni a császár akarata ellen, úgy hogy
katonák által kelle őköt engedelemre hajtani sok helyeken. Költöznek, kivált a hitvá¬
nok, egy helyből a másba, de az adó már 4 Rfl. a fejeken. Ezután válik el, mint lesz
77