Oldal 71 [71]
OCR
Brukenthal Mihály aligha bánta, hogy Hunyad megye éléről a fogarasi kerület biztosává léptették elő. Köpeczi Bodos Sámuel lelkesen köszöntötte köztetszésül szolgáló kronosztikonjában: Fogarasba joVe Ujj Vilag MIhaLyjal Dltserjük UrUnkat egy szIVel és szajjal.°” Brukenthal Mihály készítette a legalaposabb jelentéseket, a népszámlálás revízióit az ő kerületében végezték el a leglelkiismeretesebben. Viszont Fogarasban is szembesülnie kellett a népnek a megyei hivatalnokokkal és a földesurakkal szembeni bizalmatlanságával, és miután ezt az egyik hivatali főjelentésében szóvá tette, külön is be kellett számolnia róla. Ebben a kiegészítő jelentésben Brukenthal nem olyan drámai közvetlenséggel jelezte a paraszti igényeket, mint ahogy a gazdatisztek tették, inkább azt próbál ta elemezni, ahogy a közemberek gondolkodását ,az előítéletek uralma" irányítja, bizalmatlansággal tölti el őket a jó szándékokkal szemben is, és saját előnyeiket a közjó elé ällitjäk. Brukenthal szerint a közembertöl elvälaszthatatlan a bizalmatlansäg, bizalmatlan a hivatalnokkal szemben, aki nem az 6 fogalmainak megfelelöen jär el. Panaszaival megkerüli a közvetlenül fölötte álló hatóságokat, magasabb helyekhez fordul, és ha nem éri be az ott kapott válasszal, akkor a képzetlen írástudókat keresi meg, és ez újabb anyagot ad a panaszra. Ha a hivatali rendeletek nem felelnek meg a várakozásainak, azt hiszi, a hivatalnokok eltitkoltak valamit, így amikor rossz termés volt, és segélyt - megtérítendő kölcsönt - helyeztek kilátásba, úgy vélte, térítés nélkül juthat készpénzhez. Az eddigi rendeletekből azt olvasta ki, hogy többé nem tartozik földes-úri szolgáltatásokkal. Ugyanakkor a földesúr sem elnéző, mert attól tart, ha valamit elenged a szolgáltatásokból, rendszer lesz belőle. Viszont az úrbéri szolgáltatások mértéke földesúri birtokokként változik, ezért mindenki a legalacsonyabb mértéket szeretné magára kötelezőnek elismerni.””° A Brukenthal-fele helyzetjellemzes a jözsefi politika óvatos kritikája. Nem kétséges, hogy aki írta, elhibázottnak tartotta, ami történik, de jobbat ő sem tudott ajánlani. Nem is lett volna tanácsos, hiszen időközben - 1787-ben - Türy László, régi szabadkőműves már valóságos bűnlajstrommal felérő beadványba foglalta a nemesség sérelmeit, két évvel azután, hogy a magyarországi kancellár beadta az uralkodónak ugyancsak éles hangú reformjavaslatát. Viszont az, ahogy Brukenthal a sajátos paraszti gondolkodást jellemezni próbálta, egyedülálló. Más alkalommal is figyelt bizonyos szokásokra, így 1785-ben jelezte, hogy a kivégzett ember tetemét azért lopták el, mert él a babona, főleg a kocsisok körében, hogy ha valamelyik testrészét, főleg a kezét a kerítésre teszik, a lovak maguktól megtisztulnak.??! És ezért szerezték meg - ugyancsak Brukenthal Mihály szerint - az 1784-es felkelés egyik vezére, Crisan >? Samuel Aladár: Köpeczi Bodosi Sámuel élete és munkái. Református Szemle , 1926, 870. »MOL, F 46 1788: 908. #1 Emil Sigerus: Vom alten Hermannstadt. II. Hermannstadt: J. Drotleff, 1923. 41. 70
