Seite 67 [67]
kereskedő stb. Római katolikus 147, evangélikus 73, református 37, görögkeleti ortodox
8, unitárius 2, ismeretlen 9. Az erdélyi születésűek megoszlása: 76 német (szász), 65 ma¬
gyar, 2 görög és l román. Magyarországon és Horvátországban születettek száma 26,
a Monarchia többi tartományában születtek 55-en, külföldön: 35-en, ismeretlen helyen:
16-an. (Az orvosok között 1777-78-ban ott találjuk Samuel Hahnemannt, a homeopát
ia megteremtőjét, aki Samuel Brukenthal háziorvosaként került Nagyszebenbe.) 1789¬
ben majdnem 200 tagot tartottak nyilván. Bánffy György, ekkor már az egyesített ma¬
gyar és erdélyi Kancellária alelnöke volt a tartományi főmester, 9" Brukenthal Mihály
1789 márciusának elején lépett be, és gyorsan harmadik fokú mesterré emelkedett.
Felvételi kérelmében hangsúlyozta, hogy ,egy olyan társaság, amelynek fő tevékenysé¬
ge az emberek javának előmozdítása, minden helyesen gondolkodó embert arra ösztö¬
nöz, hogy ennek a társaságnak a tagja legyen”.°” Es ebben a szellemben készített javas¬
latot a liturgia korszerűsítésére, valamint arra, hogy az iskolák miként javíthatnák az
erkölcsöket. Az imák rövidítésének szükségességét hangsúlyozta és azt, hogy töröljék
belőlük ,a misztikus és keleti kifejezéseket", továbbá a bűnbánó imák, a megbotránkoz¬
tató szokások kiiktatását javasolta. Szóvá tette, hogy az egyházi énekek ízléstelenek, és
ellentmondanak a józan észnek. A nevelés célját abban látta, hogy a gyermekek, ha
felnőnek, becsületes keresztények és szorgos világpolgárok legyenek. Lehet, hogy Bru¬
kenthal Mihályt a szabadkőműves páholyban uralkodó elvi és gyakorlati babonaelle¬
nesség ösztönözte a babona-ankétra. De ösztönözhette az is, hogy hivatali pályafutása
során is egyre több tapasztalatot szerzett.
Brukenthal Mihály pályafutásában nagy megpróbáltatást jelentett az a feladat, ame¬
lyet a Horea-felkelés során guberniumi biztosként kellett teljesítenie. Kínos helyzetbe
került, mint minden erdélyi tisztségviselő. Ez az 1784-es felkelés ugyanis szorosan ösz¬
szefonödott az uralkod6 reformpolitikäjäval &s egesz habitusäval, azzal, ahogy teljhatal¬
mában bízva meg akarta törni a nemességet, s néhány éven belül be akarta vezetni
a törvény előtti egyenlőséget és a közteherviselést. Főhivatalnokai lassú és folyamatos
reformot akartak, a rendi képviseleti rendszer működtetését, valamiféle alkotmányos
abszolutizmust a korlátlan abszolutizmus helyett. A császár bízott helyzet adta hatal¬
mában, és a parasztságban kereste a szövetségesét. Azzal, hogy a parasztok sérelmeit
közvetlenül és személyesen hallgatta meg, azt is érzékeltette, hogy nem bízik a közigaz¬
gatásban és az igazsägszolgältatäsban. A „katonai jóléti állam" álma vezette." Egy ko¬
305 Zieglauer: Geschichte der Freimaurerloge, 1875, 507-509.
306 Thomas Sindilariu: Freimaurer in Siebenbürgen 1749-1790. Heidelberg - Kronstadt: Arbeitskreis
für Siebenbürgische Landeskunde - Aldus, 2011, II. (táblázat).
307 Sibiu, Arhivele Statului, A 6-8, 160.
308 Friedrich Teutsch: Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenbürgen II. Hermannstadt: Krafft,
1922, 245.
30 Sibiu, Arhivele Statului, CD 1-51. 161.
310 Anton Tantner: Die Quellen der Konskription. Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18.
Jahrhundert). Hrsg. Josef Pauser - Martin Scheutz - Thomas Winkelbauer. Wien - München:
66