Page 66 [66]
soknak”, a felekezeti és nemzeti megosztottsdgnak, a hivatalért és az eldjogokért vagy
csak a különböző jogokért folyó belső versengésnek és küzdelmeknek. Hiszen az állá¬
sokat a megyékben és az országos hivatalokban felekezeti alapon pályázták meg és tél¬
tötték be, mindegyik törvényes felekezet kiállította a maga jelöltjeit, miközben a meg¬
tűrt státusú görögkeleti ortodoxok szóba sem jöhettek, bár az ilyen kisnemesek szavaz¬
hattak a törvényhatósági gyűléseken. A császár viszont nem akart tudni róla, hogy ki
milyen natio tagja, számára csak erdélyiek léteztek. És mindez csak a kemény tarsadal¬
mi reformok előjátékának számított, amelyek célja a közteherviselés bevezetése és a job¬
bágyság fokozatos felszámolása volt. Brukenthal Sámuel viszont igyekezett hatástalaní
tani az úrbéri viszonyok szabályozását célzó, Bécsből jövő törekvéseket, és úgy játszot
ta a maga kettős játszmáját, hogy a konzervatív nemességgel szemben az udvar
reformereként lépett fel, miközben az udvari reformpolitikát annak rendje és módja
szerint szabotälta.’” Az erdélyi állapotok lassú javulásának volt a tanúja és ennek re¬
ménye vezette, ezért gubernátori beiktatásán, mint szabadkőműves, csak oszthatta azt,
ahogy a szabadkőműves testvérek köszöntötték:
Itt is,
Hol hit, nyelv és szokás
Elválasztják a népeket,
A bölcsebb és nemesebb emberek megpróbálták
Az egységnek szent hajlékot építeni,
Türelmet, barátságot és tiszta erényt
Terjesztenek &s eltetnek.””
A sokat emlegetett erdélyi türelem szelleme a szabadkőműves páholyokban teljesedett
ki, elsősorban a nagyszebeni főpáholyban. A főpáholy monográfusa - mint hiábavaló
fantáziálást — kicsit már megmosolyogta az igyekezetet, amely az emberiség nagy temp¬
lomának építésére irányult, ugyanakkor kiemelte, milyen életteljes, a való élet igényei¬
nek kielégítését célzó egyesületi tevékenység folyt a páholyéletben." A fő foglalatosság
az ásványtan és a növénytan művelése volt, de emellett felvetődött az igény, hogy töb¬
ben is hozzálátnak Erdély történetének megírásához. A tagság is gyakorlati emberekből
állt, beleértve a néhány kalandorjellegű figurát is. A nagyszebeni páholy 1767-től 1790¬
ig 276 tagot tartott számon. Ebből 100 kormány: és törvényhatósági hivatalnok, 86 ka¬
tonatiszt vagy katonasági hivatalnok, 20 pap és tanár, 15 orvos, kirurgus, patikus, 13
302 Berlász Jenő: Erdélyi jobbágyság - magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok. Budapest: Argumen¬
tum, 2010, 56-89.
303 Lisa Fischer: Eden hinter den Wüldern: Samuel von Brukenthal: Politiker, Sammler, Freimaurer in
Hermannstadt/Sibiu. Wien - Köln - Weimar: Böhlau, 2007, 48.
Ferdinand Zieglauer: Geschichte der Freimaurerloge St. Andreas zu den drei Seeblättern in
Hermannstadt (1767-1790). Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, 1875, 12. k. 526.
65