Oldal 62 [62]
Brukenthal Mihály babona-ankétja
és egyéb hasonló törekvések
Az ankét ötletét eddig II. József parancsának tudták be." A császár azonban ilyen pa¬
rancsot nem adott ki, pontosabban az erdélyi guberniumon keresztül a kerületi bizto¬
sok nem kaptak ilyet. Elég lehetett nekik évente kimerítő jelentéseket írni, és különben
is, 1789-ben már tombolt a Török Birodalom elleni háború, ami lekötötte az energiá¬
kat. Igaz, 1789-ben a körzeti hivatalok számára megjelent egy kézikönyv, amely meg¬
erősíti azt az 1787-es rendeletet, amely előírta a jelentést a nép gondolkozásáról, előíté¬
leteiről és azok forrásairól. Csakhogy ez a könyv ausztriai használatra készült. Olyan
kimutatásokat kértek az igavonó állatállományról, amelyeket Magyarországon és Er¬
délyben nem kellett készíteni. A kézikönyv jelentésmintákat is közöl. Ilyesmit sem küld¬
tek Erdélybe. Valószínűleg először az örökös tartományokban és elsősorban Galíciában
akarták kipróbálni ezt a jelentéskészítési technikát. A galíciai kerületi hivatalok számá¬
ra külön táblázatba foglalták a kérdéseket, és a minta-válasz után még helyet is hagytak
ki a várt kiegészítő észrevételek számára. A kérdések a következők: , Egészséges, éssze¬
rű-e a nép gondolkodása? Vagy káros előítéletekkel terhelt? Melyek ezek az előítéletek?
Mi a forrásuk?"
A válasz: , A tehetsége és a természetes képessége ezen körzet lakóinak nem tagad¬
ható: ez könnyen kiderült, ha velük hosszabban beszélget az ember." A következő vá¬
lasz: Ugyanakkor mindenféle előítéletek uralkodnak, amelyek által babonák és szol
gasäg az embereket lealacsonyítják." Újabb válasz: , A legártalmasabb előítélet az, hogy
állatokat vagy embereket sújtó betegség esetén nem orvoshoz, hanem hóhérhoz vagy
öregasszonyhoz fordulnak, a leggyakrabban a paptól követelnek valami nyakba akaszt
hatót, Lukács-cédulát vagy hasonlót? És a következmény: sok ember, föleg a gyerme¬
kek védtelenek maradnak, mert főleg az asszonyok ilyen babonákon csüngenek.
Némi kitérő árán hadd jelezzük, hogy ezek miatt József császár külön haragudott
a katolikusokra, hiszen alattvalói természetesen fizettek a papnak. 1783-ban Erdélyben
a szászok körében ki is fakadt, amikor azt fejtegette, hogy papjaikat és tanítóikat jobban
meg kell fizetni, mint a katolikusokat, mert családjuk van. Egyébként, ha török alatt
valói lennének, a derviseket is jól kellene javadalmazni. Aki sokat dolgozik, kapjon töb¬
bet - fejtegette, és hozzátette, hogy mivel a katolikus papság mindenféle akadályt tá¬
maszt, az ördögbe velük. Azt is elmondta, hogy betiltja az adományokat, mert , elhitetik
az emberekkel, hogy ilyen adományokkal a mennybe jutnak, és így a pénzt kicsalják
*87Emil Sigerus: Vom alten Hermannstadt. II. Hermannstadt: J. Drotleff, 1923, 41.; Angelika Scha¬
ser: Reformele iosefine in Transilvania si urmdrile lor in viata sociald. Sibiu: Hora, 2000, 196.
61