Oldal 60 [60]
Kant összegezte a felvilágosodás babonakritikáját. A babona béklyózza az észt, ezért
,a babonától való megszabadulás a felvilágosodás? - írta 1790-ben. Abban az évben,
amelyben egy francia mágus, a kártyavetés mestere Párizsban mágia-iskolát nyitott, és
az egyik nemzetgyűlési képviselőnek még magánórákat is adott a mágiából.§! Érthető,
hogy Kant nem tartotta könnyűnek a babonától való megszabadulást. 1784-ben még
derűlátóbb volt, amikor a felvilágosodást úgy határozta meg, mint a helyes célt meg¬
valósító akarat dicséretét: , A felvilágosodás az ember kilépése az önmaga által okozott
kiskorúságból. A kiskorúság annak képtelensége, hogy valaki saját eszét más vezetése
nélkül használja. Önmaga által okozott ez a kiskorúság akkor, ha oka nem az ész hiä¬
nyában, hanem az elhatározásban és bátorságban rejlik, hogy más vezetése nélkül él
jünk. Sabere aude! Legyen bátorságod, hogy saját eszeddel élj! Ez a felvilágosodás jelsza¬
va.”®5 Es amikor a valläs helyét a puszta ész határain belül akarta megjelölni, arra a kö¬
vetkeztetésre jutott, hogy ,az ima belső, formális istentisztelet, s ezért kegyelmi
eszközként elgondolva babonás kényszerképzet (fetisgyärtäs); mert pusztän kinyilväni¬
tott óhaj olyan Lénnyel szemben, kinek nincs szüksége a kívánó belső érzületének ki¬
nyilvánítására, ezáltal az ember ezzel nem is tesz semmit, nem teljesíti azokat a kötele¬
zettségeket, amelyeket Isten parancsolatai írnak elő, így valójában nem szolgálja Istent".
Márpedig az az érzés, hogy Istennek tetszenek az emberi cselekedetek, csak akkor tölt
heti az embert, ha lelkében jelen van ,az imádság szelleme?.§§ Az ima - Sík Sándor
szerint - ,az embernek anyanyelve, az emberiségnek az anyanyelve". A babona is,
a babonák, amelyek a babonaság rendszerévé váltak. Ennek kritikája óhatatlanul rend¬
szerkritika volt, és minden rendszer kritikájává vált. Azé is, amely a felvilágosodás ele¬
meivel próbált építkezni, vagy inkább babonás kifejezésekkel magasztalta: bálványozta
a felvilágosodás értékeit. Amikor Párizsban már dolgozott a nyaktiló és hullottak
a girondista és arisztokrata fejek, Bretagne-ban már irtották a , reakciós" parasztokat,
mert jakobinus vélemény szerint , a federalizmus és a babona alsé-bretonul beszélnek”,?**
nálunk Rácz Sámuel orvosprofesszor némileg rehabilitálta a mágia szemléletét:
, Valamint a szem a napnak világossága által látja a testeket, szintén úgy láthatja
a lélek is az Istennek világossága által azokat, amiket a nap meg nem világosíthat. De
a testi eszközök által csináltatott képzeleteknek is nagyobb része homályos és a világo¬
sabb képzeletektől elnyomatik.
83 Immanuel Kant: Kritik der Urteilskraft. Leipzig: Alfred Kröner, 1925, 138.
2 Eloïse Mozzani: Magie et superstition de la fin de l’Ancien Régime a la Restauration. Paris: R. Laffont,
1988, 71.
*85 Tmannuel Kant: Beantwortung der Frage: Was ist Aufklarung. In Imannuel Kant: Werke in sechs
Bänden 6. Köln: Könemann, 1995a, 162.
8 Imannuel Kant: Werke in sechs Bänden 5. Köln: Könemann, 1995b, 233.
187" Egyetemi Könyvtár Kézirattára, A 315. Sík Sándor: Szentbeszédek a Miatyánkról. 6.
288 Michel de Certeau - Dominigue Julia - Jacgues Revel: Une politigue de la langue. La Révolution
francaise et les patois: l’enquéte de Grégoire. Paris: Gallimard, 2002, 12.
59