Oldal 54 [54]
OCR
tartotta a karácsonyi, húsvéti és egyéb alakoskodó népi ceremóniákat, de a strigoi-hitet nem tette szövä. Nicolae Mavrocordat vajda „babonäk labirintusänak” minösitette kortärsai hitvilägät, az udvarban pedig bevezette a böjt megtartäsät és a napi templomba járást." 1757-ben lacov, a jászvásári érsek sem említette a strigoi-hitet, amikor ördögi dolognak minősítette az amulettek viselését, a varázslást, a ráolvasást, az álomfejtést, a madarak énekének értelmezését, a jót vagy rosszat hozó napok megkülönböztetését.?" Ha viszont elszabadult a kihantolások gyakorlata, felléptek ellene. 1785-ben a havasel vi vajda tiltotta meg a kihantoldsokat,’” Filaret rámnici püspök pásztorlevelében az 1652-es törvénykönyv szellemében fejtette ki - bár némileg rövidebben -, hogy egyesek a sírjukból előjövő prikolicsnak tudják be a haláleseteket, ezért kihantolják és elégetik a holtakat, ami bűn az egyház és az állam előtt is. Ez régi görög eretnekség, az ördög így csapja be a hitükben ingatag keresztényeket, akik még rosszabbak, mint a pogányok, sőt templomba sem járnak, nem tudják, mi a gyónás és az áldozás, a varázslókhoz és ráolvasókhoz fordulnak, ezért fel kell őket hívni a bűnbánatra, különben lesújt az Isten haragja - már az embereket és állatokat pusztító betegségek is , isteni büntetések a bűneinkért" -, és ennek elkerülése érdekében gyászmiséket kell tartani, a sírokat, a betegek házait szenteltvízzel megszórni." A biztonság kedvéért azonban a falvak népe inkább a strigotölés bevált módszeréhez folyamodott. Moldvában itt-ott ma is gyakor lat a kihantolás, és az is, hogy a strigoi-, söt vámpírgyanús halott sírján keresztül lovat akarnak átsétáltatni, és ha az állat vonakodik, pozitív lett az eredmény. A Bánságban mára már megszelídültek a strigoiok, nem ártanak; akad, aki látja is őket, de az ilyen férfiről már úgy tudják, hogy megátkozták a sorsszövők (ursitoare), és farkassá változhat.*! Igazában a román boszorkányvilágot még nem ismerjük eléggé. Akik hajdan ismerték, azok a strigoit boszorkánynak fordították. Samuil Micu-Klein szótárában: strigode = saga, strix és strigóiu — sagus.?? A kor tudását összesítő budai lexikonban: strigóe — strix, striga, saga, maga, venefica, boszorkány; die Hexe, Zauberin; striga és Strigoiu — sagus, magus; bűvösbájos, boszorkány, der Zauberer, Hexenmeister. A moroi szó nem szerepel a szótárban, a várcolac viszont csak mint olyan lény, amely megeszi a holdat.?* 4 Daniel Barbu: Etica ortodoxá si cspiritub románesc. Firea románilor. Coord. Daniel Barbu. Bucuresti: Nemira, 68-70. #8 Curseu: Magie, 64. # Cazacu: Minuni, 178. #0Biblioteca Academiei Romane, Bucuresti, ms. r. 2100. 110. #lToan Viorel Boldureanu: Credinte si practici magice in Banat. Eseu asupra orizontului mental traditional. http://www.banaterra.eu/romana/files/credinte si practici magice in banat.pdf (2015-03-19). #2 Samuelis Klein: Dictionarium valachico-latinum. Szerk. Gäldi Läszlé. Budapest: Kirälyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944, 432. °53T esicon roma’nescu-la’tinescu-ungurescu-nemtescu. Buda: Typis Universit. 1825, 673. 53
