OCR
felszámolásának vágya és általában a babonakritika erősen összefonódott. Jól érzékel teti ezt az 1766-os, a boszorkányüldözést betiltó rendelet címe: Lex caesaro-regia ad extirpandam superstitionem ac rationalem judicationem criminalem Magiae, Sortilegii (Császári-királyi törvény a babona kiirtásáról és a mágia, jóslás ésszerű bűnvádi ítélkezéséről). Minden tévhiedelmet babonának minősítettek. A hajdani írástudóktól származókat is, mint a boszorkánynak az ördöggel kötött szövetségét. Babona az a mágia is, amelynek részeként jelölték meg ráolvasást és a mérgező hatású kotyvalékok készítését. A babona gyűjtőfogalommá vált. , A hiszékeny meggyőződés a varázslók és boszorkányok létéről az utóbbi időkben mértéktelenné vált, és egészen a babonáig nevekedett" - olvasható a 3. §. előtt, mely paragrafusban külön kiemelik, hogy a varázsló- és boszorkányhit alapjait ,az ostoba-közönséges csőcselék babonás dolgokra való hajlama vetette meg; az ostobaság és a tudatlanság, mint a balga csodálkozás és a babona szülőanyja vezetett oda, hogy a hamisat az igaztól nem tudja megkülönböztetni" Ezért „a vihart, a marhák elhullását, a betegségeket stb. az ördögnek és eszközeinek, éspedig a varázslóknak és boszorkányoknak stb. tulajdonítják". Ezeket a hiedelmeket „nemzedekről nemzedékre adják tovább, a gyermekeket már majdnem a bölcsőben szörnyű történetekkel és mesékkel traktálják, és így ez az őrület általánossá vált, egyre erősödik, és az idevágó perek lebonyolítása az igaz jogszabályoktól nagymértékben eltért". Ez a kitétel akár a központi hatalom önkritikájának is beillik, hiszen nem sokat tett , a babona" ellen, viszont a felelősséget a bíróságokra és — hallgatólagosan - az iskoláztatás korlátozottságára hárította, amivel az igazságügyi és a tanügyi reform igényét jelezte és legitimálta. Rendelkezett az egyházi hatalom megszilárdításáról, mert a babonák - mint fejtegettek - Isten tiszteletét sértik, és ezt minden erővel fenn kell tartani. A rendelet négy osztályba különíti el a mágia gyakorlóit. Az első csoportba tartoznak a csalók, akik nyereségvágyból vagy gonoszságból varázslónak, jósnak, boszorkánynak adják ki magukat, és akár méreggel manipulálnak. A második csoportot az elmebetegek alkot ják. A harmadik csoportba tartoznak azok ,az istentelenek", akiknek erőfeszítései hiábavalónak bizonyulnak. A negyedikbe viszont azok, akik valóban kárt okoznak. A vámpírokról immár szó sem esett, utalás viszont igen. Mert ha valaki szellemet vagy kísértetet lát, vagy úgy érzi, ördög szállta meg, az orvosnak alaposan meg kell vizsgál: nia, és ha nem forog fenn elmebetegség, hanem csalás történt, a csalóra büntetés vár. Az elmebetegeket kórházban kell elhelyezni. Radikális fordulatot jelzett az is, hogy betiltották a kínzást, és elrendelték, hogy azokat az ügyeket, amelyekben korábban halálos ítéletet szabtak ki, küldjék fel uralkodói döntésre. Ezek után már törvényesen nem végeztek ki senkit boszorkányság vádjával." A rendelet hatályát kiterjesztették Magyarországra és Erdélyre is. Az erdélyi kancellária pedig meghagyta a guberniumnak, lásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából I. Szerk. Klaniczay Gábor - Pócs Éva. Budapest: Balassi, 2014, 73-74. 28 Linzhbauer: Codex I. 1852-56, 776-785. 45