Oldal 46 [46]
felszámolásának vágya és általában a babonakritika erősen összefonódott. Jól érzékel
teti ezt az 1766-os, a boszorkányüldözést betiltó rendelet címe: Lex caesaro-regia ad
extirpandam superstitionem ac rationalem judicationem criminalem Magiae, Sortilegii (Csá¬
szári-királyi törvény a babona kiirtásáról és a mágia, jóslás ésszerű bűnvádi ítélkezésé¬
ről). Minden tévhiedelmet babonának minősítettek. A hajdani írástudóktól származó¬
kat is, mint a boszorkánynak az ördöggel kötött szövetségét. Babona az a mágia is,
amelynek részeként jelölték meg ráolvasást és a mérgező hatású kotyvalékok készítését.
A babona gyűjtőfogalommá vált. , A hiszékeny meggyőződés a varázslók és boszorká¬
nyok létéről az utóbbi időkben mértéktelenné vált, és egészen a babonáig nevekedett"
- olvasható a 3. §. előtt, mely paragrafusban külön kiemelik, hogy a varázsló- és bo¬
szorkányhit alapjait ,az ostoba-közönséges csőcselék babonás dolgokra való hajlama
vetette meg; az ostobaság és a tudatlanság, mint a balga csodálkozás és a babona szü¬
lőanyja vezetett oda, hogy a hamisat az igaztól nem tudja megkülönböztetni" Ezért „a
vihart, a marhák elhullását, a betegségeket stb. az ördögnek és eszközeinek, éspedig a
varázslóknak és boszorkányoknak stb. tulajdonítják". Ezeket a hiedelmeket „nemzedek¬
ről nemzedékre adják tovább, a gyermekeket már majdnem a bölcsőben szörnyű tör¬
ténetekkel és mesékkel traktálják, és így ez az őrület általánossá vált, egyre erősödik,
és az idevágó perek lebonyolítása az igaz jogszabályoktól nagymértékben eltért". Ez a
kitétel akár a központi hatalom önkritikájának is beillik, hiszen nem sokat tett , a ba¬
bona" ellen, viszont a felelősséget a bíróságokra és — hallgatólagosan - az iskoláztatás
korlátozottságára hárította, amivel az igazságügyi és a tanügyi reform igényét jelezte és
legitimálta. Rendelkezett az egyházi hatalom megszilárdításáról, mert a babonák - mint
fejtegettek - Isten tiszteletét sértik, és ezt minden erővel fenn kell tartani. A rendelet
négy osztályba különíti el a mágia gyakorlóit. Az első csoportba tartoznak a csalók,
akik nyereségvágyból vagy gonoszságból varázslónak, jósnak, boszorkánynak adják ki
magukat, és akár méreggel manipulálnak. A második csoportot az elmebetegek alkot
ják. A harmadik csoportba tartoznak azok ,az istentelenek", akiknek erőfeszítései hiá¬
bavalónak bizonyulnak. A negyedikbe viszont azok, akik valóban kárt okoznak. A
vámpírokról immár szó sem esett, utalás viszont igen. Mert ha valaki szellemet vagy
kísértetet lát, vagy úgy érzi, ördög szállta meg, az orvosnak alaposan meg kell vizsgál:
nia, és ha nem forog fenn elmebetegség, hanem csalás történt, a csalóra büntetés vár.
Az elmebetegeket kórházban kell elhelyezni. Radikális fordulatot jelzett az is, hogy be¬
tiltották a kínzást, és elrendelték, hogy azokat az ügyeket, amelyekben korábban halá¬
los ítéletet szabtak ki, küldjék fel uralkodói döntésre. Ezek után már törvényesen nem
végeztek ki senkit boszorkányság vádjával." A rendelet hatályát kiterjesztették Ma¬
gyarországra és Erdélyre is. Az erdélyi kancellária pedig meghagyta a guberniumnak,
lásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából I. Szerk. Klaniczay Gábor - Pócs Éva. Buda¬
pest: Balassi, 2014, 73-74.
28 Linzhbauer: Codex I. 1852-56, 776-785.
45