Oldal 45 [45]
A zetelaki boszorkánypertől a bajor , boszorkányháborúig"
Bécsben a 18. század derekán hozzákezdtek a porosz példa követéséhez, a boszorkänyül¬
dözés felszámolásához. Gerard van Swieten 1758-ban boszorkányügyben nyilatkozott
a főhatalomnak. Mégis több mint tíz év kellett, amíg - Van Swieten fiának a kifejezé¬
sével - „a legfelvilágosultabb uralkodónő", Mária Terézia a radikális fellépést, a boszor¬
kányüldözés megszüntetését engedélyezte." Míg a vámpírhit ellen gazdasági és egész¬
ségügyi érvek estek latba, a boszorkányüldözéssel kapcsolatban azt kellett hangsúlyoz¬
ni, hogy Isten és ember ellen való vétek, emberiesség elleni bűn - mondjuk ma. De
jellemző, hogy Van Swieten nem is általában értekezett a boszorkányüldözésről, hanem
konkrét esetet elemzett. Előterjesztésében elfogadta, hogy a Biblia is elismeri a boszor
kányok létét, holott a református teológusok ekkor már ezen is túl voltak. De talán
Mária Teréziának csak a Bibliára hivatkozva lehetett érvelni.98 És miután Van Swie¬
ten megemlítette a legfontosabb bibliai utalásokat, köztük az endori boszorkányt, a ki¬
hallgatási jegyzőkönyv ellentmondásait és abszurditásait kiemelve részletesen leírta, mit
jelent a boszorkánynak minősített ember megkínzása. (Mi tagadás, Sztálin a maga
módján jól látta: egy ember halála tragédia, sokaké statisztika.) Van Swieten humani
tárius tanúságtétele nem maradt pusztába kiáltott szó, de nem hozott azonnali ered¬
ményt. [gaz, azt a szerencsétlent, akit a szlavóniai kőrösi törvényszék halálra ítélt, meg¬
mentette. Valószínű, hogy az európai vámpírkultusz is serkentően hatott a bécsi bi¬
rodalmi vezetésre." Igaz, a boszorkányégetések nem izgatták a nyugati közvéleményt,
de a vámpírmánia már annál inkább, és ez kompromittálta a birodalmat. 1758-ban
elrendelték, hogy a mágiát űzők, mármint a boszorkányok és a méregkeverők (a mér¬
gezéssel vádolt gyógyítók vagy valóban méregkeverők) pereinek vádlottjait Bécsbe kell
szállítani. 1764 februárjában Van Swieten büszkén írta magyar orvoskollégájának,
Dombi Sándornak: , Örülök, hogy a magyar nemzetnél eltöröltettek azok a hamis mesék
a boszorkanyokrol.””!! Némileg korai volt az öröm. De 1766-ban valóban betiltották
a boszorkányüldözést, 1768-ban összeállítják a Constitutio Criminales Theresiandt, ame¬
lyet 1770-ben életbe is léptetnek, és ebben megtiltják a kínzást, bevezetik a közmunka¬
törvényt, rendeleteket hoznak a kuruzslók ellen, egyben a cigányokat is megrendsza¬
bályozzák.? A bécsi udvari főhatóságoknál a vámpírkihantolás, a boszorkányüldözés
27 Klaniczay: A civilizáció beremén, 1990, 307.
208 Magyarorszdgi boszorkänyperek okleveltära. Szerk. Komäromy Andor. Budapest: Magyar Tudo¬
mányos Akadémia, 1910, 642.
19 Magyarországi boszorkányperek oklevéltára, 1910, 643-660.
10 Klaniczay: A civilizáció beremén, 1990, 318.; Roy Porter: Witchcraft and Magic in Enlightenment.
Romantic and Liberal Thought. Witchcraft and Magic: The Eighteenth and Nineteenth Centuries.
Eds. Bengt Ankarloo - Stuart Clark. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1999, 214.
1 Cauz: De Cultibus Magicis, 196.
1 Tóth G. Péter: A mágia dekriminalizációja és a babonaellenes küzdelem Magyarországon és
Erdélyben, 1740-1848. Boszorkányság és demonológia az újkori Magyarországon és Erdélyben. Val¬
44