Seite 44 [44]
mert előfordult, hogy egyik este valaki azt hitte, az ördög kandikál be az ablakán, mire
az illető fejszéjével kirontott, leütötte és lefejezte, de reggel látnia kellett, hogy a szom¬
széd kecskéjével tette mindezt.?”
A boszorkányégetés divatja vagy inkább járványa nálunk viszonylag későn hódított
nagyobb teret, pontosabban később teljesedett ki. A mi boszorkányaink szinte mind
olyan kuruzslóasszonyok vagy javasasszonyok, akikre aztán ráolvasták a nyugati ismér¬
veket. Jellemző, hogy háborúban visszaesett a bűnbakkereső igyekezet, mint például
a Rákóczi-szabadságharc alatt. Sőt előfordult, hogy kurucaink igénybe vették a boszor¬
kányok szolgálatait. 1707 novemberében Mikes Mihály erdélyi kuruc vezér öntudato¬
san jelezte a vezérlő fejedelemnek: ,mind a papok, de kivált a boszorkányok derekasan
bíztatnak, hogy isten kegyelmességéből az magyaré lesz a victoria”.2% A békével és az
ország újratelepítésével előtérbe kerültek a közösségi konfliktusok. Miután Nyugaton
kihunytak a máglyák, a nyugati kereszténység perifériáján, Magyarországon és Len¬
gyelországban a 18. század elején több áldozatot követelt a boszorkányüldözés, mint
korábban. Csakhogy aztán a modernizálódó államszervezetben a néphiedelmek és
teológiai kényszerképzetek alapján folytatott emberkínzás és emberölés már tűrhetetlen
működési zavart jelentett. Meg kellett fegyelmezni azt, ami a modern jogszemléletben
a helyi hatóságok önkényeskedésének, jogi külsőségekkel legitimált lincselésnek mi¬
nősült. A modernizálódó államhatalom hozzákezdett az országos egészségügy megszer¬
vezéséhez. Az orvosi ellátást és a járványok elhárítását állampolitikai célkitűzéssé emel¬
te. A boszorkányüldözés mérséklése, majd megszüntetése az egészségügyi reform része
lett. Nálunk a Hollandiában tanult orvosok tevékenysége a felvilágosodás nyitányának
is tekinthető. De nemcsak nálunk. Ami a boszorkányhitet illeti, az orvosok a boszor¬
kányoknak minősített embereket betegnek vagy csalónak minősítették. Filozófia, teo¬
lógia, orvostudomány és az ipari tevékenység elmúlásra ítélte a boszorkányképzeteket,
hogy aztán a kegyelemdöfést a felvilágosodás gúnyolódása adja meg, pontosabban ennek
nyomán a karhatalom, amely már fellépett a boszorkänyüldözes ellen.?” Pelda erre az,
ami Zetelakán és Bajorországban történt.
20 Pavelescu: Cercetédri, 1945, 34.
13 Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Századok, 1881, 120.
24 Marie-Sylvie Dupont-Bouchat - Willem Frijhoff - Robert Muchembled: Prophètes et sorciers dans
les Pays-Bas XVI-X VITE siècles. Paris: Hachette, 1978, 18.; Klaniczay: À civilixdciö peremen, 1990,
269.; Toth G. Péter (szerk.): A magyarországi boszorkányság forrásainak katasztere (1408-1849).
Budapest - Veszprém: MTA Néprajzi Kutató Intézete - Laczkó Dezső Múzeum, 2000; Tóth G.
Péter (szerk.): A magyar boszorkányság forrásainak katalógusa, 2004. http://www.vmmuzeum.hu/
boszorkanyperek/ (2015-01-20).
205 R. Várkonyi Ágnes: Közgyógyítás és boszorkányhit. (Mária Terézia boszorkánypereket beszün¬
tető törvényének újragondolásához). Ethnograbhia, 1990, CI: 3-4. sz. 437.
26 Claudia Honegger: Die Hexen der Neuzeit. Analysen zur Anderen Seite der okzidentalen Ra¬
tionalisierung. In Die Hexen der Neuzeit. Studien zur Sozialgeschichte e. kulturellen Deutungsmusters.
Hrsg. Claudia Honegger. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1978, 137.
43