Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000009/0000

Felvilágosodás és babonaság. Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Miskolczy Ambrus
Cím (EN)
Enlightenment and Superstition. Collection of folk beliefs in Transylvania in 1789–1790
Tudományterület
Néprajz / Ethnography (12858)
Sorozat
Fontes Ethnologiae Hungaricae
Tudományos besorolás
forráskiadás
022_000009/0030
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 31 [31]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000009/0030

OCR

lezné, hogy valóban lenne valami igaz a vámpírizmusban. Dom Calmet is ezt tette, és miután pap volt, Voltaire őt még élesebben kiszerkesztette. Voltaire-rel a babonakritikában ugyanis paradigmaváltás következett be. A teológiai érvelést felváltotta a gúny, amely a teológiát sem kímélte. Sőt, Voltaire a csoda-hitet egyenesen Isten megsértésének tartotta. Ugyanakkor az ész mindenhatóságát ő maga is kétségbe vonta: „Oh, ember! Ez az Isten azért adott értelmet, hogy jól viseld magad, és nem azért, hogy az Altala teremtett dolgok lényegébe behatoljal.”!”’ Kétségtelen, Calmet előadásmódja körülményes volt. Csakhogy Calmetnek, a bencés teológusnak óvatosan kellett eljárnia, elő kellett adnia a teológiai nézeteket és a demonológiával is szembe kellett néznie. Ennek művelői a mi balkáni és hazai vámpírjaink német rokonainak működését az ördög művének tudták be. E felmenő rokonok a csámcsogó halottak, olyanok, akiknek a sírjából a sertés csámcsogásához hasonló hangok hallatszanak." A tovább élő halott ugyanis a halotti leplet rágja szét — a hiedelem és a kihantolás során tapasztaltak szerint. Egy 1678-as lipcsei értekezés szerint maga a sátán bújik bele az emberi testbe, és az csámcsog. A helyzet iróniája, hogy már 1660-ban megjelent az a mű, amely a csámcsogást az ördög által keltett illúziónak nevezte, és azt is fejtegette, hogy pestis idején az ördög hatalma erősödik, viszont azt a hiedelmet, hogy a csámcsogó halott nemsokára magával viszi rokonait és barátait, egyszerűen babonának nevezte, és megvetéssel nyilatkozott a védekező szokásról, amelynek során a tetemet kihantolták, fejét levágták, szájába göröngyöt vagy pénzt tettek." Aztán az 1725-ös disszertáció a hiedelmet már a legyengült emberek kényszerképzeteként jellemezte, és a csámcsogásszerű hangokat kémiai folyamatok eredményének tudta be.P! Ugyanakkor nem sokkal később, a 18. század derekán - moldvai, német és franciaországi tapasztalatok alapján - többen is felvetették annak a valószínűségét, hogy tetszhalottakat temettek el, és ennek tudhatók be a különböző hanghatások."? 1756ban erre gondolt az egyik brassói naplóíró is, amikor a román külvárosban kiásták egy asszony tetemét, amely még véres volt, és a lepel is szét volt tépve." A mi vámpírjaink e csámcsogó halottak agresszív változatai. A 18. századi kortársak mintha elfelejtették volna a hajdani európai vérszívókat (sanguisuga). Márpedig a vérivásnak a német világban még járta a divatja — egészen a 19. század derekáig. 1755ben Drezdában kivégzett, főleg lefejezett ember vérének fogyasztásával kúrálták az epi27 Voltaire: Dictionnaire philosophique. Paris: Flammarion, €. n. 2005, 16. B8 Paul Barber: Vampires, Burial, and Death. New Haven - London: Yale University Press, 1988, 42. ”° Magyar Laszlo Andras: Masticatio Mortuorum. A csémcsog6 holtak. Kharon, 2002, 6/1-2. sz. 65. 80 Christian Friedrich Garmann: De miraculis mortuorum. Lipsia: Impensis Christiani Kirchneri, Chemnitii, Typis Joh. Gabr. Güttneri, 1660, 27-28. (Münchener DigitalisierungsZentrum). 51 Magyar: Masticatio, 2002, 66. 32 Matei Cazacu: Minuni, vedenii si vise premonitorii, in trecutul romdnesc. Bucuresti: Sigma, 2003, 186-188. B3Joseph Teutsch: Auszug aus „Nachlese zu den kurzgefassten Jahrgeschichten von Ungarn und Siebenbürgen.” Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt. IV. Brassó, 1903. 468. 30

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1949 px
Kép magassága
2776 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.32 MB
Permalinkből jpg
022_000009/0030.jpg
Permalinkből OCR
022_000009/0030.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde