Oldal 30 [30]
OCR
őket sötét és hideg szállásukba."? Valójában az lett strigoi, aki korai halállal halt meg és nem élhette le az életét, az pedig már eleve strigoi volt, aki burokban született, hetedik gyermekként látott napvilágot vagy vörös volt a haja. És végül is rosszabb volt az ördögnél, mert az nem hozott halált az élők fejére, nem is háborgatta őket és állataikat. Havaselvén a zsidók is tartottak tőle, hogy halottjuk strigoijá válhat. Valamikor a 19. század elején egy Ieodoros nevű bojárgyerek azzal szórakozott, hogy amikor a zsidó halottas menet a temetőbe tartott, átbújt a koporsó alatt és azt kiáltotta: kereszt, mire a gyászolók földre dobták a koporsót, és könyörögtek a csínytevőnek, jöjjön ugyanott vissza, mert akkor elkerülik a halott átváltozását. Ezért a szolgálatért viszont olykor dinnyével és almäval kellett fizetniük.'? Amikor a pestis vagy más járvány pusztított, a vámpírok a bűnbak szerepét töltöt ték be, akár a zsidók a 14. századi pestis alatt, vagy a boszorkányok az 1500-1600-as években. Igaz, a vámpírokként kivégzettek már halottak voltak. Veszélyt jelentett minden halott. Volt, ahol temetéskor a holtat megcsókolták, és azt kívánták, Isten vegye magához a lelket - így akarták elejét venni az elhunyt vámpírrá változásának. A halotti tor egyik célja éppen az volt, hogy a halott lelke maga is jóllakjon, és örökre távozzon. A sír fölött a keresztnek a visszajáró lelket kellett elrettentenie. Nyugodjon békében - hangzik el a gyászmisén, mint a lehetséges visszatérés ellenszere is. De ki van már ennek tudatában? A korabeli sajtötudösitö - legalábbis az, akit dArgens idézett -, bár tagadta önnön hiszékenységét, megvallotta tanácstalanságát. A márki fiktív levélírója pedig kicsit megjátszotta magát. Két érvet hozott fel , az állítólagos visszajárókról" való nézet ellen. Az egyik fizikai folyamatokkal magyarázza a jelenséget - mármint a tetemek épségben maradását -, a másik egyáltalán nem hiszi el a tudósításokat. Ami pedig a vámpír okozta haláleseteket illeti, ezek lehetnek valóságosak, de okuk nem a feltételezett visszajáró lélek, hanem a tőle való félelem — az áldozatok , járványos fanatizmus" áldozatai. Mert a járvány idején, ,mihelyt valaki a legkisebb bajt érzi, azt hiszi, megkapta a járványos betegséget, és ez olyan felindulást vált ki benne, hogy már szinte lehetetlen ellenállnia ennek a forradalomnak". Más szóval: saját képzeletük áldozatai. A tetemek épsége ,hamis csoda", magyarázata a testben lezajló kémiai folyamatokban rejlik, a meleg például bizonyos esetekben tartósíthat.?§ Egyébként dArgens levélírója a vége felé már szégyellte a vámpírhit cáfolatát is. Voltaire-t ez nem izgatta, dArgens-t is úgy állította be, mint aki hisz a vámpírokban. Ez is csúsztatás. Valójában dArgens - a cáfolat és az elutasítás nyomatékosítására — először maga is azzal az írói fogással élt, mintha feltéteIN. I. Dumitrascu: Strigoüi din credintele, datinile si povestirile poporului romän. Bucuresti: Cultura nationalä, 1927, 17. 13Ton Ghica: Scrisori cätre V. Alecsandri. Bucuresti: Editura Libräriei Socec, 1887, 299. 24) ohann Caspar Steube: Briefe iiber das Banat. Eisenach: Wittekindt, 1793, 70. !5Jean Delumeau: La peur en Occident. XIVe-XVIlle siècles: une cite assiégée. Paris: Fayard, 1978, 81., 84-85. 2 Argens: Lettres, 1742, 165., 175. 29
