teiket építik, miközben a szabadgondolkodót inkább gonoszság, a babonás embert pedig
inkább a szív együgyűsége jellemzi." Míg a szabadgondolkodó ateista, a babonás ter
mészetes jelenségeket is csodának tart, és ezzel a vallásnak árt, a vallás megvetésére
ösztönöz." Csakhogy amíg a tudós szemek a természet könyvét tanulmányozták, a fal¬
vak világában még olyan dolgok történtek, amelyek túlmentek az együgyűségen. A bo¬
szorkányfürösztés - a populáris kultúra részeként - ittott még a XIX. század derekán
is élő szokás maradt. A boszorkánynak nyilvánított embert megkötözték, és egy köté¬
len a vízbe eresztették. Ha elsüllyedt, nem igazolódott a vád, és ha szerencséje volt, még
idejében kirántották a vízből. Igaz, már inkább csak lincselést helyettesítő bosszúként
alkalmazták az emberégetés e hajdani előjátékát - még a polgári fejlődés élén járó Ang¬
liában is, ahol végül már csak a boszorkány nélküli boszorkányság képzete élt tovább.
A 19. század derekán azért még egy Boroszló melletti falu nem volt hajlandó boszorká¬
nya számára a temetésnél kijáró halotti menetet biztosítani." Nálunk a 18. század ele¬
jén, Szegeden égették el a legtöbb embert, de jellemző, hogy másfél század múlva az
utolsónak tartott két szegedi boszorkányt , népámításért" ítélték egy-egy havi fogságra.
Az egyik azt akarta elhitetni, hogy tud repülni, majd bevallotta, tréfából bolondította
a népet, egy kis szalonnáért és tojásért hazudozott nekik; a másik azzal hivalkodott,
hogy boszorkányjegy van rajta, de hiába vizsgálták meg, nem találtak semmit.? Aztán
a 20. század elején a , boszorkány? és az , áldozat" ügye mär csak räjuk kettejükre tarto¬
zott, nem a boszorkányra és a közösségre, mert a közösség már nem érezte magát ve¬
szélyeztetve.? Igaz, 1944-ben Londonban még egy 18. századi törvényre hivatkozva in¬
ditottak boszorkänypert, és kilenc hönapot kellett börtönben töltenie.’* 1951-ben Nyu¬
gat-Nemetorszägban bezüztäk Johann Kruse boszorkänymänia ellen irott könyvet,
annak szerzőnek a művét, aki be akarta tiltatni a boszorkánymesék iskolai terjesztését,
valamint a különböző boszorkányűző szerek árusítását, aztán hatalmas gyűjteményét
a hamburgi múzeumnak ajándékozta. Az utolsó boszorkányégetésre Magyarországon
került volna sor 1969-ben, ha hat romának sikerül egy öregasszonyt megégetnie.? Ma
viszont már a boszorkányság érték, vallásos tapasztalat, és a megfelelő szertartások
9 Peter von Osterwald: Academische Rede vom Nutzen der logikalischen Regeln besonders wider die
Freygeisterey und den Aberglauben, welche am héchsterfreulichen Namensfeste Sr. Churfiirstl. Durch¬
läucht in Baiern [et]c. [et]c. im akademischen Saale abgelesen worden. München: Churfürstliche
Akademische Buchhandlung, 1767. 5., 26., 29-30.
?! Heinrich Bruno Schindler: Der Aberglaube des Mittelalters. Breslau: W. G. Korn, 1858, 305.
7 Varga János: A babonák könyve. Arad: szerző kiadása, 1877, 33.
5 Davies 1990: Witchraft, 98., 118-119., 277-279.
94 https://en.wikipedia.org/wiki/Helen Duncan
5 HansJürgen Wolf: Hexenwahn. Hexen in Geschichte und Gegenwart. Dornstadt: Historia, 1990,
513., 515-517.