Seite 24 [24]
OCR
halottidéző endori boszorkány egyszerűen hasbeszélő volt.? Mint a spirituális filozófia híve, nem is értette, hogy a mechanikus filozófia hívei miért nem értenek egyet Bekkerrel, miközben látnia kellett, hogy ,az embernél nincs ostobább állat".? Végül elérte, hogy Poroszországban beszüntessék a boszorkányüldözést - 1728-ban." Franciaorszägban már 1682-ben megtették. Mindez nem zavarta olyan klasszikus írónkat, mint Daniel Defoe, aki 1711-ben egyértelműen hitet tett a boszorkány és az ördög szövetsége mellett. Angliában 1714-ben hozták az utolsó halálos ítéletet, Skóciában 1727-ben, aztán 1735-ben a brit parlament már olyan törvényt hozott, amely büntetéssel sújtotta a boszorkányvádat." John Wesley, a metodista felekezet alapítója még hitt a boszorkányokban, lánya pedig elhitte, hogy az egyik szolga valami fehér, nyúlszerű állatban boszorkányt látott, és úgy nyilatkozott, ha ő látja, elsütött volna egy pisztolyt, hogy elijessze." Szerencsére nem látta, így a metodisták hiedelmei és azok hirdetése nem okozott különösebb bajt. A mechanikus filozófiai híveinek többírontos harcot kellett vívniuk a szabadgondolkodók és a babonások ellen. A pietista — és már a mi református világunkban is ismert - Osterwald, miután felhívta a figyelmet rá, hogy az ördögnek és , a kísérteteknek nincsen több erejek, hanem csak annyi, amennyit mi engedünk azoknak", már némi megvetéssel értekezett a rendszer-kovácsokról, mint Descartes, akinek nézetei inkább ,természetregényt" alkotnak, mintsem természettant, és filozófiai spekulációk helyett ,a természet nagy könyvét" kell tanulmányozni." Erre való az ész, , az égi fény". Csakhogy: , A szabadgondolkodó abból a hamis alapelvből indul ki, hogy ami az ő szűk agyába nem fér be, nem is lehetséges. És a babonás azt hiszi, hogy amit nem fog fel, mások sem tudnak felfogni; és ezen két vélemény az alapja annak, amire téves képze® Christian Thomasius: Essays on Church, State, and Politics. Indianopolis: Liberty Fund, 2007, 224, 253. 8 Christian Thomasius: Uber die Hexenprozesse. Uberarbeitet und herausgegeben von Rolf Lieberwirth. Weimar: Böhlau, 1967, 44., 46., 74. # Wolfgang Behringer: Allemagne « mère de tant de sorcières » au coeur des persécutions. Magie et Sorcellerie en Europe du Moyen Age à nos jours. Szerk. Bengt Ankarloo - Robert Muchembled. Paris: A. Colin, 1994, 62. 8 Peter Maxwell-Stuart: Witchcraft and magic in eighteenth-century Scotland. Beyond the Witch Trials. Szerk. Owen Davies - Willem de Blecourt. Manchester - New York: Manchester University Press - Palgrave, 2004, 81. 8¢ Roy Porter: Enlightenment. London: MacMillan, 2001, 222-223. § Owen Davies: Witchraft, Magic and Culture 1736-1951. Manchester - New York: Manchester University Press, 1999, 13. 88 Osterwald Friderich Janos: A keresztyének kéz6tt ex idö szerent uralkodö romlottsäagnak kutfejeiröl. Debreczen: Margitai Janos, 1745, 138-139. ® Peter von Osterwald: Academische Rede welche bey Gelegenheit des héchsterfreulichen Geburthsfestes des Durchlauchtigsten Fürsten und Herrn, Herrn Maximilian Joseph, ... im grofen Saale der Churfürstl. Baierischen Akademie der Wissenschaften zu München gehalten ... den 27ten März 1762. München: Mayr. 23
