halottidéző endori boszorkány egyszerűen hasbeszélő volt.? Mint a spirituális filozófia
híve, nem is értette, hogy a mechanikus filozófia hívei miért nem értenek egyet Bek¬
kerrel, miközben látnia kellett, hogy ,az embernél nincs ostobább állat".? Végül elérte,
hogy Poroszországban beszüntessék a boszorkányüldözést - 1728-ban." Franciaorszäg¬
ban már 1682-ben megtették. Mindez nem zavarta olyan klasszikus írónkat, mint Da¬
niel Defoe, aki 1711-ben egyértelműen hitet tett a boszorkány és az ördög szövetsége
mellett. Angliában 1714-ben hozták az utolsó halálos ítéletet, Skóciában 1727-ben,
aztán 1735-ben a brit parlament már olyan törvényt hozott, amely büntetéssel sújtotta
a boszorkányvádat." John Wesley, a metodista felekezet alapítója még hitt a boszorká¬
nyokban, lánya pedig elhitte, hogy az egyik szolga valami fehér, nyúlszerű állatban bo¬
szorkányt látott, és úgy nyilatkozott, ha ő látja, elsütött volna egy pisztolyt, hogy eli¬
jessze." Szerencsére nem látta, így a metodisták hiedelmei és azok hirdetése nem oko¬
zott különösebb bajt.
A mechanikus filozófiai híveinek többírontos harcot kellett vívniuk a szabadgon¬
dolkodók és a babonások ellen. A pietista — és már a mi református világunkban is is¬
mert - Osterwald, miután felhívta a figyelmet rá, hogy az ördögnek és , a kísérteteknek
nincsen több erejek, hanem csak annyi, amennyit mi engedünk azoknak", már némi
megvetéssel értekezett a rendszer-kovácsokról, mint Descartes, akinek nézetei inkább
,természetregényt" alkotnak, mintsem természettant, és filozófiai spekulációk helyett
,a természet nagy könyvét" kell tanulmányozni." Erre való az ész, , az égi fény". Csak¬
hogy: , A szabadgondolkodó abból a hamis alapelvből indul ki, hogy ami az ő szűk
agyába nem fér be, nem is lehetséges. És a babonás azt hiszi, hogy amit nem fog fel,
mások sem tudnak felfogni; és ezen két vélemény az alapja annak, amire téves képze¬
® Christian Thomasius: Essays on Church, State, and Politics. Indianopolis: Liberty Fund, 2007,
224, 253.
8 Christian Thomasius: Uber die Hexenprozesse. Uberarbeitet und herausgegeben von Rolf Lieberwirth.
Weimar: Böhlau, 1967, 44., 46., 74.
# Wolfgang Behringer: Allemagne « mère de tant de sorcières » au coeur des persécutions. Magie
et Sorcellerie en Europe du Moyen Age à nos jours. Szerk. Bengt Ankarloo - Robert Muchembled.
Paris: A. Colin, 1994, 62.
8 Peter Maxwell-Stuart: Witchcraft and magic in eighteenth-century Scotland. Beyond the Witch
Trials. Szerk. Owen Davies - Willem de Blecourt. Manchester - New York: Manchester Uni¬
versity Press - Palgrave, 2004, 81.
8¢ Roy Porter: Enlightenment. London: MacMillan, 2001, 222-223.
§ Owen Davies: Witchraft, Magic and Culture 1736-1951. Manchester - New York: Manchester
University Press, 1999, 13.
88 Osterwald Friderich Janos: A keresztyének kéz6tt ex idö szerent uralkodö romlottsäagnak kutfejeiröl.
Debreczen: Margitai Janos, 1745, 138-139.
® Peter von Osterwald: Academische Rede welche bey Gelegenheit des héchsterfreulichen Geburthsfes¬
tes des Durchlauchtigsten Fürsten und Herrn, Herrn Maximilian Joseph, ... im grofen Saale der
Churfürstl. Baierischen Akademie der Wissenschaften zu München gehalten ... den 27ten März 1762.
München: Mayr.