Oldal 17 [17]
OCR
deztették.? Holbach és Helvetius a babonaságot nem egyszerűen a gyermekkori dajkameséknek tudta be, hanem kormányzati politikának, amelynek célja az értelem megbeklyözäsa.* Condorcet az emberiség történetét az ész és a babona küzdelmeként jelenítette meg. Voltaire az 1688-as angol forradalomban azt is üdvözölte, hogy legyőzte a babonát," Condorcet elismeréssel adózott ugyan az angol szabadságnak, az új alkotmányos berendezkedésnek, ám 1794 felé túlment ezen: úgy látta, a filozófusok által csodált angol alkotmánynak már , nincs más támasza, csak a nemzeti babona és a politikai képmutatás". Míg Holbach és Condorcet művei hemzsegnek a babonaellenes frázisoktól, Rousseau nagy írásaiban csak egyszer-egyszer fordul elő a szó. Igaz, a zseniális autodidakta csavargó némileg maga is babonás volt, miközben eredeti vallását, a reformätust - tizenhat éves korában - felcserélte a katolikussal. Saját kiválasztottságát, mármint azt, üdvözüle vagy elkárhozik, úgy döntötte el, hogy egy fatörzset dobált kövekkel: ha el találja, minden jóra fordul, és remegő kézzel, félelmetes szívverések közepette... talált. Azután, amikor erre emlékezett, már nem tudta, nevetnie kell-e, vagy magát sajnál nia.9 És minden oka megvolt erre. Első művében kora naiv haladáshítével szemben éppen azt fejtette ki, hogy a tudományok és a művészetek, egyszóval a kultúra, nem járultak hozzá az erkölcsök tisztulásához, és ebben a folyamatban a babona - különböző negatív emberi tulajdonságokkal együtt - a romlás forrása. , Az asztronómia a babonából született; az ékesszólás a becsvágyból, a gyűlöletből, a hazugságból; a geomet ria a fösvénységből; a fizika a hitvány kíváncsiságból, az egész erkölcs az emberi gőgből. A tudományok és a művészetek születése bűneinknek tudhatók be, és kevésbe kételk kedhetnénk elönyeikben, ha erényeinkből fakadtak volna." Mégis, ,ha valakinek panaszkodnia kellene az irodalomra, az én vagyok, mert mindig és mindenütt arra szol gáltak, hogy engem üldözzenek, de szeretni kell a velem elkövetett visszaélés ellenére, miként szeretni kell a társadalmat, amelynek az örömeit annyi gonosz alak elrontja, miként szeretni kell a hazánkat, bármennyi igazságtalanságot is el kell szenvedni tőle, * Jonathan I. Israel: Radical Enlightenment. Philosophy and the Making of Modernity 1650-1750. Oxford - New York: Oxford University Press, 2002, 701-703. © Catherine Volpilhac-Auger: Paysage de la superstition. In Dompnier, Bernard (dir.): La superstition à l’âge des Lumières. Paris: H. Champion, 1998, 104-106. # Jonathan I. Israel: Enlightenment Contested. Oxford - New York: Oxford University Press, 2006, 357. # Condorcet: Esquisse d'un tableau historique des progres de l’esprit humain. Paris: Agasse, 1793-1794, 153. http://classiques.uqac.ca/classiques/condorcet/esquisse_tableau_progres_hum/esquisse. html (2015-01-24) * J.-J. Rousseau: Les Confessions I. Paris: Flammarion, 1998 [1782], 246. 50 Discours sur les sciences et les arts. Question proposée par l’Académie : “Si le rétablissement des sciences et des arts a contribué a épurer les maeurs.” Discours qui a remporte le prix de l’Académie de Dijon en l'année 1750. 17. http://classiques.uqac.ca/classiques/Rousseau_jj/discours_sciences_arts/discours _sc_arts.html (2015-01-03) 16
