Seite 14 [14]
Felvilágosodás és babonaság,
avagy a sätäntöl a babondig
A felvilágosodás világmegváltó mozgalom. Lehozza az eget a földre, intézményesíti a jó¬
létet, felszabadítja az emberi észt és az érzelmeket, hogy egyben meg is rendszabályozza
őket. A felvilágosodás új korszak, minden, ami az értékeivel ellentétes, maga a sötétség,
a babona. Ez a fő ellensége: a Babona. Ha a felvilágosodást politikai vallásnak tekint
jük, akkor egyháza a szabadkőművesség, temploma a páholy. Itt aztán vallásos áhítat
tal kultiválták a titkot, ami elsősorban a mitikus és fiktív ős, Hirám meséje, az építő¬
mesteré, aki, amikor áruló segédei ki akarták belőle szedni a Templom építésének tit
kát, inkább a halált választotta. A szabadkőműves hitben Isten a Világegyetem Nagy
Építőmestere, aki megteremtette a világot, mint egy óraművet, és visszavonult, a világ
pedig tökéletesen működik a maga világos, mechanikus törvényei alapján. Korábban
a mágikus-animisztikus világszemlélet uralkodott. Eszerint a látható világban látha¬
tatlan, csak jelekről és hatásuk következményeiről felismerhető jótékony és gonosz erők
működnek, amelyeket az ember különböző gesztusokkal és szavakkal irányítani tud.
Az emberi élet mágikus küzdelem? - kinek-kinek a maga mértéke és tudása szerint.
A természetes mágia már a természettörvények célszerű alkalmazására tört." E mágia
egyik klasszikusa a neoplatonista Ficino, akinek eszméi Mátyás király világába is elju¬
tottak. Szerinte a természet mindenütt mágus; az égi dolgok a földön földi formában
vannak jelen, a földiek pedig égi méltóságban az égben, az égi dolgok rejtve vannak
ugyan, de hatnak, méghozzá az észben, ami , a föld királynője". A mágia lehozza az égi
dolgokat - mármint az isteni erőket -, hogy bennünk dolgozzanak. Ugyanakkor jelen
vannak, kísértenek a démonok. Ő maga - mármint Ficino - a pestis ellen a demonölö
füvet ajánlotta. És úgy vélte, a démonidéző mágiától akkor szabadulunk meg, amikor
e föld fejedelme, a sátán kiűzetik."! A sátáni jelenlét és aktivitás nélkül nincs boszor
kányság.? A boszorkányüldözés a boszorkányokban a sátán szövetségeseit üldözte.
(És ezt természetesen átszőtték a felekezeti szenvedélyek, az eretnekek likvidálásának
igyekezete.) De miután a mechanikus filozófia és a kísérleti tudományok háttérbe szo¬
rították a mágikus világnézetet, a felvilágosodás számára a babona elfoglalta a sátán
5 Robert Muchembled: Culture populaire et culture des élites dans la France moderne (X V°-X VIII
siécles). Paris: Flammarion, 1978, 98.
39 Magyar László András: Előszó. Mi a magia naturalis? Magia naturalis. Szerk. Magyar László
András. Budapest: Kairosz, 2005, 9.
31 Marsilio Ficino: The Book of Life. Irving, Texas: Spring Publications, The University of Dallas,
Dallas: 1998, 131., 135., 179., 186. [De triplici vita. Basel: Johann von Amerbach, é. n.]
#2 Brian Easlea: Which Hunting, Magic and the New Philosophy: An Introduction to Debates of the
Scientific Revolution 1450-1750. Brighton: Harvester Press, 1980, 43.
13