Oldal 9 [9]
OCR
anyag valamiféle választ adhat, a következők: hogyan születhetett az ankét ötlete, milyen mértékben és mélységben tudtak a kérdőívre válaszoló papok a népi hiedelemvilágba behatolni, és miként ítélték meg a nép hiedelemvilágát? Mit tudhatunk meg ezek alapján arról, miként alakult a felvilágosodás és a babonaság viszonya az erdélyi terepen? Forrásunk a maga nemében egyedülálló. Erdélyben ilyen vállalkozásra addig nem volt példa, bár többen is terveztek babonairtó könyvet és ehhez babonagyűjtést. Magyarországon is csupán a 18-19. század fordulója után jelent meg néhány ilyen mű, babonákkal és babonaellenes magyarázatokkal. Babonalajstrom is készült, de nem közöl ték." Ilyesmiket csak a 19. század második felében kezdtek el közreadni. Németországban viszont annál több könyv látott napvilágot e tárgyban. Aztán az 1920-as-1940-es években itt látott napvilágot a világ legnagyobb babonalexikonja - tíz kötetben? - míg most csak az egykötetes babonalexikonok divatja járja. Mégis, amikor még 1987-ben Németországban jártam, és etnográfus körökben ehhez az erdélyi babonagyűjteményhez próbáltam kiadót találni, elutasításba ütköztem. A forráskiadás csak erősítené az egyre jobban elharapózó obskúrus babonakultuszt - hangzott a kimondott érv. Nem igazán hittem el, de most tudtam meg, éppen abban az évben jelent meg egy könyv, mely szerint az akkori NyugatNémetországban a lakosság egyharmada hitt a fekete mágia hatékonyságában, abban, hogy másnak mágiával kárt lehet okozni." Franciaországban 1994-ben a lakosság 41 százaléka hitt a rontásban és a boszorkányságban, 2003-ban már csak 21 százalék." Ez nem olyan nagy baj, és a mi Vályi Nagy Ferencünk örvendhet a túlvilágon, mert egyre inkább beigazolódik, amit Óda a babonássághoz című költeményében írt: Te a kegyesség színe alatt komor Lelkébe hirdetsz vak hitet és csalárd Hangú sugallás által őtet Mások eránt teszed oktalanná. 8 Miskolczy Ambrus: , Bába lelte Babonák". Egyháztörténeti Szemle, 2015, 1. sz. 132-141. ° Handwérterbuch des deutschen Aberglaubens 1-10. Szerk. Hanns Bächtold-Stäubli - Eduard Hoffmann-Krayer. Berlin - Leipzig: De Gruyter, 1927-1942 (utännyomäs: 1975, 1987, 2000, 2002; CD-kiadäs 2006). © Marijke Gijswijt-Hofstra: Witchcraft after Witch-Trials. Witchcraft and Magic: The Eighteenth and Nineteenth Centuries. Szerk. Bengt Ankarloo — Stuart Clark. Philadelphia:University of Pennsylvania Press, 1999, 163. !! http://medias.lemonde.fr/medias/pdf_obj/sondage030416.pdf (2015-02-23)
