Seite 252 [252]
Összegzés - hagyomány, emlékezet, társadalom + 251
ugyan átalakítjuk, mégis felidézhetjük tapasztalatainkat)"", ahogyan a törté¬
nészek és az antropológusok a gondolkodásban, az ismeretek és a tudásfor¬
mák kialakításában az emlékezetnek speciális szerepet tulajdonítanak.79 Ön¬
álló és elmélyült kutatást igényel annak meghatározása, hogy a 19-20. századi
magyar paraszti társadalomban miként kombinálódott és hatott egymásra az
oralitás és az irott kultura,”° az emlékezésrél és az emlékezetről viszont az
idézett szövegek az absztrakt teóriákon túlmutató információkat árultak el.
Felismerhettük a kísérleti pszichológia megfigyeléseit (például a , konkrét"
eseményekre történő epizodikus és az általános tudásra épülő szemantikus
emlékezetről vagy a vakuemlékről)"", amitől azonban nem választhatóak el
az emlékezet szociokulturális keretei, funkcionälis-konstruktiv tartalmai. Az
1950-es, "60-as években, amikor a megkérdezettek a családéletről, a munkáról,
a gazdálkodásról, a piaci kapcsolatokról és a helyi társadalomról beszéltek,
sok esetben morális parancsokat, normatív, az egykori közvélemény által ala¬
kított értékeket, illetve a személyközi hierarchiákat elfedő , communitas" esz¬
ményét és annak egyenlőség diskurzusait idézték fel, ami részint a világi és
az egyházi hatalom metanarratíváinak internalizálására, valamint a hagyo¬
mányőrző értékrend folytonosságára, részint az emlékezet társas (kollektív)
természetére utal. Láttunk a visszaemlékezésekbe illesztett népdalokat, anek¬
dotákat és egyéb színes történeteket (az elbeszéléstradíciók , narratív moleku¬
lait)’, melyek az emlékek felelevenitésének/elbeszélésének tamogatoi lehet¬
nek, s előadói (és befogadói) élményt nyujtanak. Olvashattunk olyan textuso¬
kat is, ahol a paraszti világ folklorizációja válik hangsúlyossá. Ezeket
nemritkán a nosztalgia vagy a reflexív nosztalgia uralta: a múlt hiányként je¬
lenik meg, kapcsolata az elbeszélés idejével megszakad, a narratíva a hagyo¬
mányt kulturális emlékezetté avatja.
Az emlékezet ritualizálódásának más szövegekben másfajta funkciói le¬
hettek. Miközben az adatközlők a régi gazdálkodásról, a határhasználatról
vagy a települések történetéről beszéltek, nemegyszer az , alapító" családokat
említették, és a földek elfoglalásának mitikus eredetét mondták el. Ezek az el¬
beszélések a velük azonosulók számára a csoporthoz tartozást (a mi tudat erő¬
sítését) és a közösség fenntartását biztosították, illetőleg Eviatar Zerubavel vé¬
78 Ong, W. 2010. 38.
79 Hutton, P. 1993. 17-18.
70 Walter Ong tipológiáját módosítva, Paul Zumthor az elsődleges (az írásbeliség előtti),
a másodlagos (az írásbeliség által meghatározott), valamint a kevert szóbeliséget külön¬
bözteti meg, mely az írással rendelkező, de nem az írás által meghatározott kultúrákra
jellemző. Benczik V. 2001. 18-19.
7! Baddeley, A—Eysenck, M—Anderson, M. 2015. 155, 186.
72 Niethammer, L. 2004. 35.