Oldal 241 [241]
240 e Eltűnt falusi világok
felvert patkó, ami — Thaly Kálmán Bujdosó Rákóczi című, 1881-ben közzétett
balladai feldolgozásához hasonló formában - a gyűjtés során feljegyzett da¬
lokban is megjelent."
Elbeszélő motívum a fejedelem félbehagyott ebédje is, amit talán a kastély
egykori vagy az 1960-as években kiállított tárgyi emlékei ihlettek."? Nehéz
pontosan meghatározni a harminchét éves, tehát a fiatalabb generációhoz tar¬
tozó adatközlő ismereteinek forrását, mégis valószínűsíthető, hogy az iskolá¬
ban tanult folklórból, valamint a település és Rákóczi kapcsolatát reprezentá¬
ló sok évtizedes hagyományteremtés vizuális eszközeiből eredt. A szöveg
azonban nem több a feltett kérdésre adott , információ jellegű tényközlésnél",
és a folklorista általános érvényű következtetését igazolja: az adatközlőknek
alig vagy egyáltalán nincsen nagyobb tehetsége a történetek előadásához,
így hát egyszerűen elmondják azokat."
1848-49
A bevezetőben utaltam rá, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 1945
utáni kultusza a történeti tudás és a néphagyomány összehangolására töre¬
kedett, amelyek közösen határozzák meg aktualizálható politikai és társadal¬
mi jelentéseit. Ez a szándék vezette a népi emlékezet centenáriumi gyűjtését,
a továbbiakban ebből a gazdag és nagyrészt kiadatlan anyagból idézek.
,Hát az úgy vót, hogy az én apám a Nemeskéri Kiss Pálnak volt az iskolatársa,
később is mindig jóban voltak, tegezték egymást. Ez a Nemeskéri Kiss Pál Magyar¬
ország aranykulcsos titkos tanácsosa és Horvátország vicekirálya volt. Hát ettől
kérdi az öregapám:
— Mondd Pali, hogy lehet, hogy ilyen könnyen eltörölték az úrbért?
— Hát tudod Józsi, az úgy volt — mondta Nemeskéri Kiss Pál az öregapámnak,
— hogy a Bottyán herceg Kossuth mellinek szegezte a pisztolyt, de Kossuthon nem
688 Például Gulacson: ,,Kovacsom! Kovacsom! / Udvari Kovacsom! / Forditsd meg a patkot /
Hódas paripámor! / Az elejét hátra, / Ne forduljon vissza, / Úgysem jövök vissza / Szép
Magyarországra!" Ferenczi Imre úgy véli, hogy a patkófordítás, Rákóczinak tulajdonítva,
már a 19. századi néphagyományban is előfordult, és Thaly innen vette át a saját alkotá¬
sába. Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 20-21, 64.
59 Az egyik adatközlő szerint , Vaján két Rákóczi-emléket őriztek: egy csőszházat, ahol egy¬
szer megebédelt, és ott maradt az evőeszköz és a tányér is. A másik pedig a kastély egyik
szobájában látható: menekülésének pillanata, amiről az ottmaradt ételmaradékok tanús¬
kodnak." Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 211.
60 Ferenczi IMolnar M. 1972. 23, 26-27, 29.