Oldal 239 [239]
OCR
238 e Eltűnt falusi világok re összehordott dombról is (amely a különböző mondakörök gyakori motívuma) szűkszavúan szól. A narratíva hosszabb szakaszát a szabadságharc évszámmal jelölt kitörésének eseményei alkotják. V. Nagy László a bujdosó Rákóczit felkereső népi küldöttségről, valamint a szó szerint és metaforikusan egyaránt értelmezhető ,szabadsag zaszlajanak” kibontásáról beszél, ami a népszerű irodalmi és képi ábrázolásoknak köszönhetően, generációról generációra a szabadságharc legelterjedtebb vizuális sztereotípiájává vált. (Hasonló, a nemzeti identitást alakító és a népiességgel harmonizáló funkciója volt a zenei életben a Csínom Palkónak, aminek az átköltött sorait idézi az adatközlő)" De a jó és a rossz küzdelmével azonosított kuruc-labanc szembenállás, valamint a , megdicsőült fejedelem" patetikus imázsa, amely az , elnyomott nép" vagy a , jobbágyság" felszabadításáért és a nemzeti függetlenségért harcoló hős karakterét egyesíti, ugyancsak a vulgarizálódó függetlenségi (romantikus) múltszemlélet hatását mutatja. Mindez a beszédmódban és a nyelvhasználatban is tetten érthető. A főbb motívumokat megjelenítő mondatok, mondatrészek sematikusan ismétlődnek (arra kérték a fejedelmet. .. bontsa ki a szabadság zászlaját. . , rászánta magát, hogy kibontsa a szabadság zászlaját", ,,a nép elnyomója ellen fellázadt parasztság..., fel fogjuk szabadítani az elnyomott népet..., az elnyomott népeknek a száma"), ami a didaktikus beszédhelyzettel is összefügghet (a hetvenéves adatközlő, mint az egykori események kinevezett ismerője oktatja a tizenhat éves tanulót)."" A narratíva mégis arról tanúskodik, hogy az 1950-es években kanonizálódó, különböző kommunikációs csatornákon közvetített hivatalos emlékezet és annak klisékre egyszerűsödő nyelvi világa felülkerekedik a múlt folklorisztikus, a helyi hagyományokra épülő, előadói és befogadói élményt adó elbeszélésén. Ez jellemező a mások által elmondott történetekre is? A következő interjúkat a diákok Nyíregyházán és Vaján készítették: , Mikor tizenhárom éves voltam, Kápolna mellett laktam. Egyszer hallottuk, hogy a kuruc vitézek a kápolnai temetőben letáboroztak, és készültek a kápolnai csatára. En, mint gyermek odamentem, segítettem nekik sátort verni, a lovat etetni, és még °8 A Rákóczi-halmokra számos példát mutat be Magyar Z. 2000b. 132-134. 5 A korábbi feldolgozások után, 1949-ben készült el és a Magyar Rádióban hangzott el először Farkas Ferenc Csínom Palkó című, a Révai József-féle kurucos történetszemlélet eszmeiségét közvetítő daljátéka. 680 A harci eszközök felsorolása szintén az ismeretátadás része.
