OCR
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 237 valóban a tartalom fölé kerekedik, illetve az ösztönös pragmatikai érzékkel párosuló fantázia az (elemi) történeti tudás hiányát és a múlt idegenségét kitűnően kompenzálja. CuM DEo PRo PATRIA ET LIBERTATE A fejezet bevezetőjében említettem, hogy az 1960-as évek elején Szabolcs-Szatmár megyében a Rákóczi-szabadságharc emlékeit több száz diák gyűjtötte, akik a néphagyományokat kevésbé jól ismerő és gyengébb előadókészséggel rendelkező adatközlőket is megkérdeztek. Az interjúik önálló kötetben jelentek meg, a továbbiakban ezekből idézek. 1703-ban történt, hogy a nép elnyomója ellen fellázadt parasztság Rákóczihoz fordult segítségért. El is ment Esze Tamás néhány rongyos vitézzel Rákóczihoz Lengyelországba. Arra kérték a megdicsőült fejedelmet, hogy szabadítsa meg hazánkat, bontsa ki a szabadság zászlaját. Rákóczi nagyon hosszas elhatározás után rászánta magát, hogy kibontsa a szabadság zászlaját, és felszabadítsa a magyarországi jobbágyságot. Azt mondta: — Esze Tamás! Te leszel az első ezredesem. Vak Bottyán! Ez lesz a második ezredesem. Ha kellő számú csapattal meg tudunk indulni, úgy fel fogjuk szabadítani az elnyomott népet. Rákóczi megjelent másnap a határszélen. Ott volt Esze Tamás meg Vak Bottyán, mint vezérek. Az akkori harci viselettel, fokossal, egyenesre ütött kaszával, kovás puskával indultak a csatamezőre. Meg is indultak. Ezer-ezerszámra csatlakozott hozzájuk az elnyomott népeknek a száma, úgyannyira, hogy mire Nagykállóba értek, már nyolc ágyút zsákmányoltak a labancoktól. A nép két pártra szakadt, voltak kurucok, voltak labancok. A labanc az osztrák uralkodót pártolta, a kuruc a felszabadulást akarta kivívni. Még efféle nótát is daloltak róluk: Patyolat a kuruc, Úgy a felesége, Piszkos vászon a hajdú, Kura felesége. Ennek megtörténte után a nyírbélteki határban a labancok ellentámadásba indultak. De vesztükre, mert a kurucok megzavarták, és szétverték a labanc hadsereget. Kótaj és Sárospatak között vertek tanyát a kurucok. Ott hálából a kuruc hadsereg süvegekkel hordott össze dombot, hogy Rákóczinak a sátra magas helyen legyen. "7 Az adatközlő saját falujához, Nyírpilishez kapcsolódó , kuruc kori" történetet nem ismer, de a nyírbéltelki határban lezajlott csatáról és a Rákóczi tiszteleté67 V. Nagy László (sz. 1891.) Ferenczi I.-Molnár M. 1972. 100.