OCR
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 233 Különböző motívumokból, eltérő tudásformák alapján alkotja meg az adatközlő Szigetvár történetét. A Zrínyi által irányított várépítés az áldozatmítoszt és a kincskeresés mesei elemeit egyesíti, az alagutakat és a mocsarakra épített gátakat a településről szóló regényes kiadványok," esetleg a képzelet ihlette," a kincsek és a ruhák felgyújtását a vár közepén a Szigeti veszedelem örökítette meg. A lokális Zrínyi-hagyományt tehát mesei és mondai toposzok, helyi krónikák, történeti és szépirodalmi munkák, valamint a 20. századi popularizálódó kommemoráció teremti meg), "" amit az adatközlő közösségi (kollektív) és saját emlékezeteként hitelesít ( úgy mondják az öregek", , azt tartja a nép, hogy így volt" , egész kicsi gyerek voltam, de azért jó emlékszem mindenre"). Ez a tradíció azonban nem egyöntetű, és szabadon alakítható," ezáltal a nemzeti hagyomány kanonikus Zrínyi-képét is árnyaltabbá teszi." A helyi ismereteket változatos narratív technika alakítja történetté. A vár építésének mondája dialógusokra utaló függő beszéddel elevenedik meg, és a jelennel kapcsolatot teremtő tipikus mesei fordulattal zárul (, azóta is keresik, de még senki sem találta meg")." A felfedezett alagút E/1. személyben előadott élménytörténet (, igaz történet"), és az adatközlő nem mulasztja el megerősíteni, hogy a hetven évvel ezelőtti eseményre, mint szemtanú, , jól emlékszik." Nem kizárt, hogy egy-egy gyermekkori élmény vagy képzet intenzíven marad meg az emlékezetben, amelynek felidézését — a mnemotechnika gyakori eszközeként - a földrajzi és az épített helyekhez kötődő vizualitás segíti. Az elbeszélő az igaz történetekre jellemző , költői túlzás", valamint a képi 665 Például Németh B. 1903, Kováts V. 1961-1962. 135. 666 Az etnográfus felvilágosítja az olvasót, hogy a várat nem Zrínyi, hanem Török Bálint építette, és a mocsaras vidéken alagutat ásni teljességgel lehetetlen. Kováts V. 1961-1962. 129, 132-133. 1956. szeptember 7-én, az ostrom 390. évfordulóján rendezett ünnepségen a helyi fiatalok a várhoz közeli pincékben alagutat kerestek, és az egyik adatközlő szerint , az a hír járta", illetve , többen látták", hogy sikerült megtalálniuk. Kováts V. 1961-1962. 129, 132-133. Más adatközlők szerint a temérdek kincset nem felgyújtották, hanem elásták. Szulejmán halálával kapcsolatban a , harcban esett el", , Szigetből egy ágyúgolyó találta el", , Zrínyi szíven szúrta a kardjával" és a , títuszt vagy vérhast kapott" változatok ismertek. Kováts V. 1961-1962. 136. 6% A varvedök hösi cselekedete nemcsak Szigetvär szimbolikus közössege, hanem egyes családok szamära is az eredetmitosz megalkotásának és az identifikációnak lett az eszköZe. Az egyik , ős szigetvári" adatközlő azt vallotta, hogy , mink vagyunk itt a tükék, a többi csak olyan gyittment, így szoktuk mi ezt mondani. Mi már akkor is voltunk, mikor az a nagy ostrom volt. Mink voltunk még a Zrínyi katonái is. Akkor még Szigeten csak ez a Sásváros volt, meg a vár. A többi csak később épült. Oda mindenféle cselédemberek jöttek, meg urak. Az igaziak, a szigetiek, azok mink vagyunk." Kováts V. 1961-1962. 131. §0 A gyűjtő azt tapasztalta, hogy az aranytyúk történetét már csak az idősebb, hetven éven felüli lakosok ismerik. 66: S 668