Seite 229 [229]
OCR
228 e Eltűnt falusi világok kítette.§" Az adatközlő viszont a gyermekkorában szerzett tudásra hivatkozik, és hét évtized távlatából szó szerint idézi az , idős bácsit", vagyis a szájhagyománnyal hitelesíti a mondottakat. A narratíva ennél összetettebb, az emlékező ugyanis először gyermekkora nélkülözéseiről beszél (, hát az én életem az nem volt valami rózsás", , mi árvák voltunk"), amit olyan , epikus szabályszerűségnek" tekinthetünk, amellyel hangulatilag bevezeti, és a befejezéssel keretbe foglalja a történetet (a zárómondat megismétli és ezáltal hangsúlyosság teszi a fő motívumot).? Az előző szövegre visszautalva, mindkét elbeszélés mindennapi tapasztalatokhoz, furcsaságokhoz (békák nélküli tó, ember formájú kövek) fűz magyarázatot, az első esetben azonban a profán tartalom a cselekményesítés komikus módozatával kapcsolódik össze, míg a másodikban a legendás csodatétel a pátosz hangján szólal meg, ezáltal Szent István a , magas mimetikus mód" hőstípusaként, a környezete fölé emelkedik."? Az eseménysor és az elbeszélő forma tehát nem választható el egymástól, és együtt teremtik meg István király változatos alakját. A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADAIBAN A 16-17. századi magyar történelem eseményei közül a néphagyományok gyüjtését leginkább 1514 és a török elleni küzdelmek inspirálták. Nemcsak az 1945 utáni korszak folkloristája (Katona Imre) gondolta úgy, hogy Dózsa Györgyre a jobbágyparasztságnak , éppen a legjobban kellene emlékeznie", hanem a 19. század végi elődje is (Kálmány Lajos), aki azonban a parasztvezérnek a nép körében csak a , nyomát" találta meg. Az adatközlők ugyanis legfeljebb a róla szóló egykori ének tartalmát tudták felidézni: A , dal Dözsät — kit a nép Rakoczinak tart és a Dózsa nevet elfelejtette -— mint a nép szabadítóját magasztalta, és akit azért, mert a szögény embörnek jót akart, az urak elfogtak, eleventen megsütöttek, és hogy jobban égjen: olajba mártottak.""?" Földes László az 1950-es 651 Magyar Zoltán úgy véli, hogy erre a fehérvárcsurgói mondára egy 1856-ban a Vasárnapi Újságban megjelent , néprege" is utal, amely a Tatárhegy és az ott látható kövek eredetét magyarázza. Ezeknek a , képzelőerő gyakran ló- vagy emberalakot adhat", ám csupán az ,történt", hogy a hirtelen jött zord idő miatt a dombon rekedt tatárok megfagytak. Tehát Szent István (és László) sincs jelen a , népregében", ő később, talán az iskolai vagy az egyéb olvasmányok, esetleg az uralkodó után kutató etnográfusok hatására vált főszereplővé. Vasárnapi Ujság 1856. 120-121, Lukács L. 1997. 103, Magyar Z. 2000a. 73, Voigt V. 2006. 319. 62 Olrik, A. 1982. 453-460. 63 Frye, N. 1998. 33-34. 61 Kálmány Lajos a ,,nép” szavait kurzivval jelolte. Idézi Katona I. 1973. 99-100, 106-107.
