Seite 227 [227]
226 "e Eltűnt falusi világok
zett) történetekre miféle elbeszélésmódok, nyelvhasználat, esetleg retorikai
konvenciók jellemzőek, és elárulnak-e valamit az adatközlők múltképeiről,
valamint kulturális világáról.
SZENT ÍSTVÁN NYOMÁBAN
István királyhoz évszázadokon keresztül formálódó egyházi és világi kultu¬
sza mellett, az államalapítót megillető néphagyomány kapcsolódott. Ennek
műfaji és tematikai gazdagságát kívánták a gyűjtők egymást követő generáci¬
ói igazolni, közülük először Udvardy János 1910-es évek elején a Fejér megyei
Csákberényben készített interjúját idézem:
„Meg mikor Istvan kira vöt, ement ide Bodajkra a szentegyhazba imädkoznyi. Aztan
ott a töba nagyon retyegtek a bekak. Aztan hogy köze van a templom, nagyon be¬
hallaccott a békák retyegése. Aztán kikűtte a szógáját, vagy inassát, vagy aki ott
téblábol mellette, hogy mongya meg a békáknak, hogy hagassanak e. A szóga kiment,
oszt aszongya a békáknak, hogy azt izeni István kirá, hogy hagassanak e! A szóga
visszament, de a békák csak tovább retyegtek. Másoccor is kiküldi a lakáját, hogy
hát parancsúja meg a békáknak, hogy hagassanak e, mer István kirá odabenn imád¬
kozik. A szóga megin úttett, de a békák megen csak tovább retyegtek. Most má
aszonta István kirá, hogy menny ki, oszt mond meg nekik, hogy mos má hagassanak
e örökre, pusztújanak innen. A szóga kiment harmaccor is a tóho, oszt aszonta,
hogy aszonta István kirá, hogy mos má hagassatok e örökre, oszt pusztújjátok in¬
nenjd. Oszt akkor etakarodott minden béka onnan. Most is a múlt vásárkor, hogy
odaát vótam, mer a Ferusnak köllött egy pár viselő csizmát vennyi, néztem, de nem
láttom békát abba a tóba. Mind elpusztútak onnan."
Az etnográfusok a monda eredetét kutatva arra hivatkoznak, hogy a Székes¬
fehérvárhoz közeli Bodajk az egyik legrégebbi búcsújáróhely (kápolnáját —
szintén a hagyomány szerint -— Szent István építtette), sőt azt is tudják, hogy
a közeli tóban , valóban nincsenek békák. """ Kimutatták a mondatípus Somogy
megyében elterjedt változatait, nem fordítottak viszont figyelmet a narratívá¬
ra. Az elbeszélés a mese archetipikus műfaji elemeit használja, ami a történe¬
tet strukturálja és akomikum eszközévé válik. Komikumot kelt a szentegy¬
házbeli ájtatosság és a békák profán , retyegésének" szembeállítása, amit
6 Udvardy J. 1912. 199. Idézi Lukacs L. 1989. 48, Magyar Z. 2000a. 110-111.
#7 Magyar Z. 2000a. 111.