Oldal 224 [224]
OCR
A történelmi és a lokális múlt emlékezete e 223 rejöttükhöz is éppoly elengedhetetlen a türelmes hallgató — legyen az néprajzos, szociológus, író vagy más érdeklődő." Nem hiányoztak ezek a szempontok a tarcali gyűjtésének feldolgozásakor sem. 1962 és 1964 között több mint nyolcvan emberrel beszélgetett, de csak néhány, a település történetét jól ismerő , specialistát" talált. (A legtöbb interjút vasárnap délutánonként, a házak előtt összegyűltek körében készítette.) Ők a mesemondókkal, , egy valaha tekintélyes rend" utolsó hírnökeivel szemben, akiket , ma már fecsegő naplopóknak" tekintenek, olvasottságukkal elismerést és megbecsülést szereztek, és tudásukat széles körben számon tartják." A múlt , hiteles" történetei sem nélkülözték azonban a mesék tartalmi és formai elemeit, valamint a , magas kultúra" hatása is kimutatható. A honfoglalást idéző tarcali mondák — Dobos Ilona szerint — a Millennium idején irodalmi közvetítéssel kerültek a néphagyományba, és a lokális önazonosságot erösitettek.°® Könyves Kálmánról a helyiek az értelmiségtől: a tanítótól, a paptól és a jegyzőtől hallottak, és nyomban a település történetébe illesztették (el vótak hatalmasodva a boszorkányok, Könyves Kálmán harcolt ellenük", , a nagyon öregek még ismerhették ", , itt mellettünk lakott, itt tartotta az országgyűlést"). Az etnográfus maga is próbálta alakítani a tarcaliak ismereteit: felvilágosította őket arról, hogy Kossuth sohasem járt a faluban, igaz, ez ellen mindenki tiltakozott. (, Erre járt, kihirdette, hogy a haza milyen veszélyben van, hát kéri a népet, hogy álljon be a honvédséghez. Be is álltak önként akkor igen sokan.”)%° A következő évtizedekben és a rendszerváltás után sem változott meg a hazai etnográfia ambíciója, hogy a történeti évfordulók ünnepléséhez a néphagyományok gyűjtésével méltóképpen hozzájáruljon. 1995-ben, a honfoglalás millecentenáriumán a Magyar Néprajzi Társaság történeti mondák , minél szélesebb körű" gyűjtésére írt ki pályázatot ifjúsági és felnőtt kategóriában, ami a Kárpát-medencei magyarság szellemi összetartozásának erősítése céljából, hosszú idő után először, a határokon túli területekre is kiterjedt.°” A várakozások azonban nem igazolódtak. A szerkesztő a , különösen szép, epikus" mondák és a , tematikailag, motivikailag érdekesebb" memoratok közlésére törekedett, ezzel szemben azt tapasztalta, hogy napjainkban egyre nehezebb , mondává érett szövegeket gyüjteni”, a74 palyamunkäböl 34 tartal63 Dobos I. 1964. 210. 64 Dobos I. 1971. 10, 128-130. 55 Hasonló szerepe volt akommemorációnak is. A 19. század végi ásatások során , megtalált" Tarcal vezér sírjának a helyén 1935-ben emlékoszlopot állítottak fel. Dobos I. 1971. 59. 636 Dobos I. 1971. 62-63, 134-135, 147, 152-153, Dobos I. 1986. 152. 67 Landgraf I. 1998. 45.
