Page 219 [219]
OCR
218 e Eltűnt falusi világok akar behatolni egy idegen világba", arra a következtetésre jut, hogy , nemzeti történelmünk" ismerete nélkül, a parasztság nem tud a , nemzeti sorsközösség" részévé válni." 1945 után a nép történelmi hagyományainak kutatása minden korábbinál intenzívebb politikai és ideológiai ösztönzést kapott, és 1848 centenáriuma teremtett rá kitűnő alkalmat. A történetírásban a száz évvel korábbi forradalom a ,népi demokrácia" előzményévé alakult (ami Kossuth, Petőfi és Táncsics célkitűzéseit teljesíti be), míg az etnográfia a folytonosságot a paraszti emlékezet elevenségével kívánta igazolni. Ezt fogalmazta meg 1948-ban Révai József" valamint - a forradalom , vezérét" az évszázados függetlenségi harcok legnagyobb alakjaként idealizáló történetírással összhangban — a 48-as néphagyományok gyűjtését kezdeményező Ortutay Gyula: , A Kossuth-kultusz rajongó, istenítő hangja 1848-tól kezdve a századfordulón át 1947-ig, napjainkig nyúlik, és költői formálásában, írói, népi emlékezéseken át egyaránt élénk." Igaz, sa népi emlékezet Kossuthot nem elsősorban a függetlenségért vívott harcáért, hanem a jobbágyi nép felszabadításáért áldja" (kiemelés az eredetiben). A jubileumi ünnepségekkel egy időben zajló terepmunka országos mozgalommá vált, és monumentális méreteket öltött. 1848-as Néprajzi Bizottság alakult, az etnográfusokhoz egyetemi hallgatók, népi kollégisták, középiskolások, valamint önkéntes gyűjtők csatlakoztak, "" akik hatszáz településen több mint ötvenezer , adatot" jegyeztek fel. Munkájukat gondosan összeállított , Vezérfonal" segítette: a falvakban nemzedékenként tíz ember megkérdezése szükséges, az emlékeket szó szerint (, hűségesen") kell rögzíteni. A kérdéseket előre megfogalmazták, amelyek a szabadságharc eseményein kívül, a jobbágy-földesúri viszonyra irányultak, és a múlt helyes értelmezését, illetve emlékezetét határozták meg. , Haragudtak-e (a földesurak), hogy elvesztették a jo8 Luby M. 1938. 176. Az ,űrféle" önmaga minősítése. 64 A kossuthi program számunkra egy demokratikus népi Magyarország programja lett, amelytől földet és szabadságot vártak. Folytatni a szabadságharcot - folytatni a jobbägyfelszabaditast: ezt értette a magyar nép, amikor Kossuthot mondott." Révai J. 1948. 150. Ortutay ezt az adatközlők szavaival , igazolja": , Kossuthot már hogyne szerette volna a magyar nép. A magyar munkásság mellé állt 48-ban", , Igazi kommunista volt, mert, ha az egyiknek három lova volt, a másiknak egy, egyet neki adatott", , Kossuth vezér volt, mint most Sztálin. El kellett neki menekülni, mert rájött az orosz. Az urak ellen harcolt." A neves folklorista tanulmánya, talán a népi memória , pontatlanságai" miatt, mégsem az 1948-ban publikált reprezentatív Kossuth-emlékkönyvben, hanem az Ethnographia folyóiratban jelent meg. (Az 1980-as évek elején más írásaival együtt ismét kiadták, de a szerkesztők a Kossuthot Sztálinnal összehasonlító egykori vélekedésnek már nem adtak helyet.) Ortutay Gy. 1952, Ortutay Gy. 1981. 143, 145. Sőt miként Ortutay fogalmazott, a , parasztság és a munkásság is hivatásának kell, hogy érezze az országos gyűjtésben való részvételt." Dégh L. 1947a. 615 61. a
