Oldal 217 [217]
216 e Eltűnt falusi világok
A 19. században gyűjtött mondák, amelyek kiadásával a parasztság művé¬
szi érzékét vagy ízlését is reprezentálni kívánták, a népköltészet műfajaival
szemben támasztott esztétikai minőséget sem érték el. Erre nem kisebb szel¬
lemi autoritás, mint Arany János hívta fel a figyelmet: , Egy-egy rideg monda
töredékber, zilált prózában hullong itt-amott; rajta műalkatnak semmi nyoma.
Mátyás előtti királyait, vezéreit elfeledte a magyar; s a mi keveset az »Isten os¬
torárólx tud, nagyrészben, s talán egészen, Losonczi István népszerű könyvé¬
nek köszöni." De amit tud, az is inkább adomaszerű, mint költői vonásokkal
bír; és ha ahagyomány némely töredékét megőrzeri, a jelen korra juttatni képes
volt, nem látszik, hogy ebben a műalak által elősegéltetett volna."
Az I. világháború után a gyűjtések hasonló szellemben és módszer szerint
folytatódtak. Szendrey Zsigmond a mondák rendszerezésére és típusainak
megalkotására is kísérletet tett (helységalapítási, község- és családnév-magya¬
rázó, birtokszerző, valamint történelmi mondák), és úgy vélte, hogy a régmúl¬
tat, akár a honfoglalást felidéző történetek a néphagyomány kontinuus alko¬
tóelemei."ó Anyagának legnagyobb része azonban - miként Balassa Iván ér¬
tékelte — csupán töredék, , bizonytalan feljegyzés, hiteles adat alig-alig akad
közöttük.”” A Szendrey-keziratokat átnéző Ferenczi Imre ezt további észre¬
vételekkel egészítette ki: a török ellen 1636-ban vívott szalontai csata történetét
például több kisebb mondából , alkotta meg", és mivel a gyűjtők a helyi gim¬
názium diákjai voltak, az általuk lejegyzett szövegeket az etnográfus , tartal¬
mi és tájnyelvi tekintetben ellenőrizte."95
Szendrey Zsigmond az adatközlőkkel beszélgetve a nép , történelmi emlé¬
kezetére" és a múlt elbeszélésére vonatkozó tapasztalatait szintén rögzítette.
„Meg a legbőbeszédűbb magyar is szűkszavú - írja 1920-ban, és ha itt-ott szí¬
nez is valamicskét (a történeteken), az annyira az eseményekbe illeszkedik,
hogy nélküle csonka volna a tartalom." A történelmi mondák formája mégis
skötött próza": , bővíteni, túlszínezni vagy belőlük elhagyni nem szabad. Aki
a megállapodott tartalmuktól vagy alakjuktól eltér, azt a hallgatóság élénk fél¬
beszakításokkal szokta megcáfolni és kijavítani."
64 A Hármas kis tükör című népiskolai tankönyvről van szó.
65 Arany J. 1962 (1860). 264.
46 Dobos Ilona viszont biztos abban, hogy ezek a mondák a Millennium idészakaban ,,iro¬
dalmi közvetítéssel" kerültek a köztudatba. Szendrey Zs. 1922, Dobos I. 1971. 147.
#7 Balassa úgy véli, hogy ez a következő évtizedekben sem változott, ezért ma is (az 1960-as
évek elején) , alig rendelkezünk megbízhatóan lejegyzett történeti mondákkal." Balassa I.
1963. 17.
608 Ferenczi I. 1965. 252, 263.
69 Szendrey Zs. 1920. 45.