Oldal 215 [215]
OCR
214 e Eltűnt falusi világok Ha ez így is volt, a visszaemlékezőknek (a játékban résztvevőknek) erről feltehetően nem volt tudomásuk, és a szövegek egy másik, a kultúra poliszémiájából kiinduló interpretációt is lehetővé tesznek: ugyanazok a motívumok használatuk során kapják meg a jelen társadalmi valóságát reflektáló jelentéseiket és funkcióikat. A fonókban és a disznótorokon a két világháború között előadott maszkos játékok például a nők, a fiatalok, az idegenek, a cigányok, valamint a falusi szegények helyzetének és az ezzel kapcsolatos konfliktusok tapasztalatait jelenítették meg szimbolikus formában, ifjúsági szubkultúrát vagy a civilizációs normákkal és a hatalom hierarchiájával szembeni lázadás alkalmait teremtették meg.” Arról minden bizonnyal le kell mondanunk, hogy a múlt mindennapjai — az emlékezet révén — a maguk teljességében megismerhetők, ezeket ugyanis az egykori szereplők saját értelmezéseik, értékeik és eszményeik vagy a változatlannak gondolt jelenbeli szokásaik alapján alkották meg. Ezért a , hiányért" azonban a köznapiság - talán egy kevésbé ismert 19-20. századi paraszti világot megjelenítő — történetei nyújthatnak kárpótlást. 595 Vö. Schindler, N. 2000. 193-196, 204.
