Page 181 [181]
180 e Eltűnt falusi világok
Hogyan változtak a mobilitás, a városi integráció dimenziói 1945 után, igaz,
a kérdés megválaszolását nehezíti, hogy a memoáríró ebből az életszakaszból
csak néhány epizódot idézett fel. A Történettudományi Intézetben módja van
a folytonos önképzésre: még a világháború alatt hivatalsegédből fotóssá lépett
elő, majd tanfolyamokon a nyomdászatot is megtanulta. 1957-ben Szentendrén
telket vásárolt, házat épített és gyümölcstermelésbe kezdett. A rábízott mun¬
kahelyi feladatok elvégzése büszkeséggel tölti el, szakmai öntudatát erősíti
(,ezzel a nyomdatechnikával talán mi voltunk az elsők, mert mi tudtuk az
egyszerű ablaküveget fényérzékennyé tenni. .., több színes munkátis tudtunk
csinálni"), és a szakképzettséget, a maga mellé vett segítőt, az egzisztenciális
biztonságot (fő- és mellékállása is van), valamint a kistulajdon (a telek) szer¬
zését, ami a Horthy-korszakban mind-mind elérhetetlen számára, egészen
biztosan társadalmi emelkedésként éli meg, és vizuálisan fejezi ki. (, Én a bá¬
beli torony lépcsőjének a legalsó foka alól bújtam ki, és talán a második lép¬
csőig jutottam el a testvéreimmel együtt.") Még akkor is, ha ez a szabad döntés
lehetőségét kizáró diktátumszerű áthelyezéssel, illetve a tovább élő (nem rend¬
szerspecifikus) és feltehetően a szegényparaszti származását respektáló párt¬
fogói támogatásokkal egészült ki. ( Dobos, maga meg át van helyezve a most
induló MOK-ba... Javasolta nekem, vállaljam el a fotómunkát másodállásban,
ő hozzájárul, és ez meg is történt."
A társadalmi emelkedés és a fixáció aligha vezet a foglakozáshoz kapcso¬
lódó szilárd azonosságtudathoz (szakmunkás? irodai alkalmazott?), ezt amun¬
kahelyi környezet sem segíti, és a kulturális orientációi vagy az életmódja
a társadalmi helyzetét még inkább viszonylagossá teszi. Erről szintén keveset,
talán két mozzanatot ismerünk meg az emlékiratból. Dobos Flórián 1946-ban
a külügyi vadásztársaság tagja lett (Szentkirályi József , szervezte be", akivel
a külügyminisztériumnak végzett fotómunkái révén került barátságba), ami
a világháború utáni társadalmi és politikai változások nélkül biztosan nem
valósulhatott volna meg, és kapcsolatainak bővülését, a városi integráció újabb
szakaszát jelzi. ( ,Ez egy szép és egészséges sport volt, nem az állatok megölé¬
se volt a célunk, hanem az ezzel járó testmozgás, a társasági élet.")
A másik, értékrendjét és további aspirációit hűen kifejező esemény a szent¬
endrei telekvásárlás (ekkor negyvenöt éves). Ez nem a hétvégi pihenésre szol¬
1908-ban ment Pestre, ő azonban itt maradt, és élete végéig cselédként alkalmazták (csak
a II. világháború után házasodott meg). A legfiatalabb lány, Margit, Flórián segítségével
került a fővárosba szakácsnőnek, ahol 1943-ig, alkalmazója haláláig dolgozott. A fiúk közül
Károly és István uradalmakban és gazdáknál szolgált (utóbbi napszámos munkátis vállalt,
és házassága révén szerzett fél hold földet), Imre apja gazdaságában maradt, és csak Mihály
tanult szakmát és nyitott cipészműhelyt Tápon. Balogh B. 2002. 74-82, Dobos F. 1993. 74.
5” Dobos F. 1993. 9, 105-106.