Oldal 177 [177]
OCR
176 e Eltűnt falusi világok a, Jumpoläst”, a hanyag munkät (a , nem dolgozást") jelenti. Lehetséges, hogy Lőrincz József néhány esetből általánosít, és szigorú erkölcsi normarend szerint alkot ok-okozati összefüggést a birtokaprózodás és az életforma között. A narratíva ugyanakkor azt mutatja, hogy a morális diskurzus, amely a szorgalmas munkát, a takarékosságot és a fogyasztás visszafogását a paraszti világ immanens értékének tartotta, és amely a múltban legfeljebb az ezzel ellentétes gyakorlatokat leplezte, az 1970-es években sem vesztette el az érvényét. Az elbeszélés második részében Lőrincz József a családi múlt néhány mozzanatát mutatja be."" Nagyapjának harminc hold földje volt," az örökleskor ennél már kevesebb (, ami föld még vót, hatfelé ment"), ráadásul , annyi sok" adósság terhelte. A hat gyermeknek tehát (amikor nem a saját családjáról volt szó, ezt , lumpságnak" nevezte) legfeljebb néhány hold jutott, és azt sem tartották meg (mind eladogatta már"). Az okok kifejtése ezúttal elmarad, ami könnyen megérthető: az emlékező nem szívesen beszél a személyes vagy a családi kudarcairól, az elszegényedés vélt vagy valós körülményeiről. Azt egy közbevetett általánosítással fedi el (, hát akkkor nem dolgoztak olyan jól a népek"), illetve az Én retorikai megjelenítésében az említett etikai értékrendet követi. (, Én is összevesztem vele egyszer: — Te beszélsz, te ganaj? Oszt annyi az adósságod, hogy ha ki akarod fizetni, szegényebb leszel, mint én vagyok.") Számomra ebből két következtetés adódik. A jobbágyfelszabadítás után Vámosmikolán az egyének (a családok) társadalmi helyzete rövid idő alatt változott meg számottevően, a legtöbb földdel rendelkezők is egy vagy két generáció alatt a másik pólusra, a nincstelen szegények közé kerülhettek. Az emlékező az okokat minden bizonnyal leegyszerűsíti, elhatárolódó bírálatot fogalmaz meg, és — a saját családtörténet esetében — az efojtasra, a tabusitasra torekszik. A következő szöveg a , kemencei jobbágyok" társadalmi süllyedésének, a birtokaik elvesztésének hasonló argumentumait kínálja. Az adatközlő nem nevez meg családokat, az események datálása, valamint a morális állásfoglalás is elmarad. Az emlékezet , támpontja" a két kocsmáros neve (a , Feri bácsi" és , Nándi bácsi" névalak arra utal, hogy az elbeszélő gyermekkorának a szereplői), és a narráció mintha egy anekdotikus novella epikus motívumaiból építkezne. (, Amikor elmentek a kocsmába meginni egy féldecit, akkor az öreg mind a kettőbe vágott egy rovást. Mikor mán jó sok vót: xNa te! Egy fertály fődet vagy ezt vagy azt irass ram!«”, , Na akkor az úgy vót.") Ebbe illeszkedik 17 Az sem a kéziratban maradt gyűjtésből, sem a tanulmányból nem derül ki, hogy Szabó László az interjút egy vagy két alkalommal készítette. 195 Lehetséges, hogy a visszaemlékezés első mondatában szintén a családjára utal. (, [tt is volt, akinek 30 hold földje volt, oszt elpusztult, aztán elment cselédnek.")
