Page 176 [176]
A társadalmi mobilitás emlékezete e 175
lány. És ezek sokáig együtt vótak, mert osztán az öreganyám az meghalt korán,
oszt akkor a menyecskék vótak a gazdasszonyok. Legöregebb vót Lőrincz Borbála,
aztán István, Imre, az vót az én apám, aztán jött Péter, Erzsébet és János. Imre és
István otthon maradtak a szüleikkel és hazavitték az asszonyt, a lányok azért férjnél
lettek, Péter útkaparó lett, a másik meg szógálnyi ment Kiskeszire. 1908-ban halt
meg öregapám, akkor mentek szét. Akkor ami föld még vót, hatfelé ment. De annyi
sok adóssága vót az öregapámnak a takarékba, az esztergomi takarékba, hogy soká¬
ig kellett fizetni. Azt a takarékot átvette az én apám, övé maradt a ház, a kocsi, az
állatok és adott egy házhelyet az öreganyám. Annyival kaptunk mink többet. Mit
mondjak, 300 négyszögöl lehetett a házhely."
„Na ott vot a Lengyel-kocsma. Az a Lengyel Nandor 300 hold foldet szerzett a ke¬
mencei jobbagyoktol. Mind hitelbe ment a pdlinka, mind hitelbe a bor. Meg még
pénzt is kölcsönzött később. Annyira, hogy például az én nagyapámnak, az édes¬
anyám apjának egy egész házhelye vót, úgyhogy édesanyám, meg mink mar egy
talpalatnyi fődet sem örököltünk, mert az mind a Lengyel Nándor kocsmájába ment,
annak a birtokába került. Biztos tetszett hallani, hogy sok van a rovásán. Na akkor
az úgy vót, hogy vót ennek a Nándi bácsinak egy ilyen hosszú botja, meg mondjuk
Feri bácsinak egy ilyen hosszú bot. Amikor elmentek a kocsmába meginni egy fél¬
decit, akkor az öreg mind a kettőbe vágott egy rovást. Mikor mán jó sok vót: 2Na
te! Egy fertály fődet vagy ezt vagy azt írass rám!x Nem bírta kifizetni, odament
egy hold főd, akkor meg majd egy masik hold. Ez igy ment.”*°
Az első adatközlő, Lőrincz József néhány családot nevez meg, amelyek egyet¬
len vagy legfeljebb két generáció alatt adósodtak el, és vesztették el a birtoku¬
kat. (Az egykor , nagyon sok földdel" rendelkező Szisz család leszármazottjai
közös házrészbe kényszerültek.)" Ezek nem kivételes történetek, a hanyatlás
az emlékezetben általános, a falu egészére érvényes: a 40-50 holdas gazdák,
mint ,napszamosemberek haltak meg”, mások cselédnek, suszternek álltak,
Pestre költöztek vagy tsz-tagok lettek. A szövegben nincsenek sikeres életutak,
a földvesztés, valamint a foglalkozásváltás és az elvándorlás egyaránt kény¬
szerként, a falusi közösség bomlásaként, komor kifejezésekkel jelenik meg
(oszt elpusztult", , ki hova üldözte a gyerekeit").
Az adatközlő nem kerüli meg az okokat sem. A , dzsentroid" mentalitást
látjuk a , régi" falusi világban, ami az adósságcsinálást, a ,könnyen élést",
194 Lőrincz József (sz. 1893. Vámosmikola). A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi
Adattára 4532-99. Szabó I.-Szabó L. 1977. 454.
15 Az adatközlő nevét és személyi adatait nem ismerjük. Szabó I.-Szabó L. 1977. 457.
16 Egy másik visszaemlékező szerint 60-70 hold földjük volt. Szabó I.-Szabó L. 1977. 454.