170 e Eltűnt falusi világok
A memoáríró gyermekei (Lajos, Károly, Krisztina és Antal) 1887 és 1892
között születtek, akik az elemi iskola elvégzése után sorra a tanyai gazdaság¬
ba kerültek. A szocializáció tehát az előző generáció mintáját követte, és míg
1869-ben az emlékírónak, négy évtizeddel később (1907-ben) Antal fiának kel¬
lett a gimnáziumot abbahagynia, , mivel nem bírtam kanászt fogadni". Az
ifjabb Lajos számára pedig a vágyott kovácsmesterség hiúsult meg.
Az 1910-es években a gazdaság mégis állandó munkaerőhiánnyal küzdött.
Krisztina 1913-ban férjhez ment (, így a munkaerő eggyel fogyott a háznál"),
a fiúk pedig két-, hároméves sorkatonai, kiegészítő, majd háborús szolgálatra
vonultak be. Lajos orosz hadifogságba esett, ahonnan nem tért vissza, Károly
a fronton tüdőlövést kapott, és 1920-ban meghalt, ezert a „gazdasagomban egy
férfi családi munkaerőm maradt, aki az elöregedett éveimben a felügyeletben
helyettesít." A háborút túlélő fiú tehát nősülése után apja gazdaságát irányí¬
totta, és gyermekei iskoláztatásával a család — az előző generációhoz hasonló¬
an — két részre szakadt. Antal fia 1927-ben lett elemista, ezért Gyenizse Lajos
felesége a városi házba költözött, míg a tanyán az idős gazda, a fia és annak
felesége élt."
Ha a mobilitást a megalkotott narratív életút alapján vizsgáljuk, a fejezet
bevezetésében említettektől eltérő következtetésre jutunk. Ennek közege a csa¬
lád, Gyenizse státusát a munkaszervezetben betöltött helye (, foglalkozása")
és annak változása határozza meg, amit a családfői hatalomnak alávetett mun¬
kaviszonyként él meg (,,pasztorkodasi foglalkoztatasom’, ,,béressé léptettek
elő", , szolgai mindennapi foglalkozasomon könnyithettem”). Az önallösodäs
ugyanakkor pontosan szabályozott: a jószágtartástól a különvagyon szerzésén
és az öröklésen át anyja haláláig tart, amikor a , maga gazdája" lesz. Ez a ge¬
nerációról generációra meghatározott életpálya, az öröklődő kulturális és szo¬
cializációs minták biztosítják a család státusreprodukcióját. Ez akadályozza
meg az egyéni vágyakat és ambíciókat, Gyenizse Lajos, majd Antal gimnázi¬
umi tanulmányainak befejezését (ahogy magát, a fiait is , béresnek" nevezi),
és ennek tudható be, hogy emlékezetében a szülei és a saját földvásárlása sem
a vagyon gyarapításaként, hanem az örökösödés után feldarabolt családi bir¬
tok helyreállításának morális , kényszereként" jelenik meg. De a családi háló¬
zat gondoskodik az árván maradt gyermekekről is."
184 Gyenizse L. 1977.
15 A kulturális minták folytonosságának megszakadása a családi szerepeket és a családtagok
közti kapcsolatokat, valamint a család, helyi közvélemény által meghatározott, társadalmi
helyzetét is megváltoztatta. Fél Edit 1951-ben , igen sok háznál találkozott olyan vőkkel
(a Tolna megyei Decsen), akik rangjukat illetően oda nem illenek be. Kis Ráczék házában
két lány volt, ők kétszáz holdas nagygazdák, az egyik vő csendőr volt, a másik vasutas.
A volt csendőrrel találkoztam, akivel a nők szóba sem állnak, maga sovány, igen elhanya¬