Oldal 165 [165]
OCR
164 e Eltűnt falusi világok intergenerációs mobilitás lehetőségeit, hanem az egyének és a családok , emelkedésének és süllyedésének" tapasztalatait, a szegényedés és a vagyonosodás különböző megítéléseit is vizsgálta. Az utóbbi például a gazdák csoportsajátos ambícióiból (, a parasztemberbe beleszületett a vagyonosodási vágy") vagy 1 a múlt egy elképzelt , csodás" eseményéből is következhetett ( amikor a zsellértársaságnak a földjét árkolták körül, Veres Sári egy begrébe pénzt talált... Az apja hamarosan földet vett.") Az életutak szakaszainak: az emberek előbb /utolérték”, majd , elérték magukat", ugyancsak a közvélemény adott jelentéseket ( úgy van ez, ha egyszer eléri magát az ember, mindennek tele van, szinte magától megy előre. Ha egyszer a jószág meghízik, már nem hányja le a húst könnyen magáról.") A cselédek és a napszámosok státusát másként észlelték a gazdák (, bele vannak ragadva a trágyába"), mint a változatlanságot saját léthelyzetként megélők (, aki szegényül kezdi az életet, végig kíséri a szegénység haláláig"), és megkülönböztették a természeti csapások miatt földönfutóvá vált , Isten szegényeit", illetve az önhibájukból: gondatlanságuk vagy az életmódjuk miatt elszegényedett és önállóan megélni nem tudó , maguk koldusait." Az elvándorlás, a , föld népének" elhagyása: például a fővárosban föld is." , Kisebb uraktól" vásárolt további ingatlanokat, ezáltal birtoka az 1880-as évekre 72 holdra növekedett. Dániel 18 holdat örökölt, és ő is a birtok gyarapításába kezd. (Felesége Széky Zsigmond másik gazdájának a lánya.) Testvéreitől, elszegényedő rokonaitól, felesége családjától, valamint más falubeliektől vesz földet (összesen 80 holdat gyűjt össze), és fiaira szigorú erkölcsi parancsot hagy: , A földet ne add el, mert az az enyém, te csak zsellérmunkas vagy benne, és ha eladod, akkor add ela te atyafiadnak vagy testvérfiadnak, amelyik meg birja venni.” Vagyonosodasa és tarsadalmi kapcsolatai egészen biztosan hozzájárultak ahhoz, hogy az 1900-as évek elején bíróvá választották. (A jegyzetben 1200 négyszögöles kisholdakról van szó.) Más településeken is előfordult, hogy az adatközlők nem a szorgalmat, hanem a hattárrendezést kísérő korrupciót említették a földszerzés magyarázataként. , Ez valamikor, mikor az urak atták a földet valakinek, az kapott földet, akinek valami protekciója volt az uraságnál. A protekciót meg úgy szerezte, ha valami csinos felesége vagy csinos leánya volt. Sőt még azt is mesélték, ha valakinek szép felesége volt, azt beparancsolták: hogy akkorára gyere be hozzám, és aki azt megszegte, annak nagy baja lett." (Tiszaigar, 1951.) AZ még az apám idejében volt. De az apám nagyon sokat szidta a papokat meg a mérnököt, mert aki kedviben járt a mérnöknek, adott neki egy csirkét, akkor többet kapott. Mi a falu végén rossz fődet kaptunk." (Szendrő, 1950.) , Nagy huncutság volt a tagosítás is. Édesanyám mesélte, hogy elsőben nem sikerült, aztán újra csinálták meg megint újra. Ha valamelyik mérnök nem úgy csinálta, hogy a gazdáknak, nemeseknek jó legyen, akkor elzavarták. Fogadtak másik mérnököt. Az a leglelkit odaadta, a gazdáknak a falu alatt, a kisebbeknek meg a rosszat mérte." (Csépa, 1979.) Néprajzi Múzeum, EA 7157. (Kresz Mária gyűjtése), A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára 4. (Hoffmann Tamás gyűjtése), A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2412-85. (Szabó László gyűjtése.) Szabó L. 1982. 236, Kardos L. 1997. 114, Vö. Sorokin, P. 1998. 18-19.
