Oldal 165 [165]
164 e Eltűnt falusi világok
intergenerációs mobilitás lehetőségeit, hanem az egyének és a családok , emel¬
kedésének és süllyedésének" tapasztalatait, a szegényedés és a vagyonosodás
különböző megítéléseit is vizsgálta. Az utóbbi például a gazdák csoportsajátos
ambícióiból (, a parasztemberbe beleszületett a vagyonosodási vágy") vagy
1
a múlt egy elképzelt , csodás" eseményéből is következhetett ( amikor a zsel¬
lértársaságnak a földjét árkolták körül, Veres Sári egy begrébe pénzt talált...
Az apja hamarosan földet vett.") Az életutak szakaszainak: az emberek előbb
/utolérték”, majd , elérték magukat", ugyancsak a közvélemény adott jelenté¬
seket ( úgy van ez, ha egyszer eléri magát az ember, mindennek tele van, szin¬
te magától megy előre. Ha egyszer a jószág meghízik, már nem hányja le a húst
könnyen magáról.") A cselédek és a napszámosok státusát másként észlelték
a gazdák (, bele vannak ragadva a trágyába"), mint a változatlanságot saját
léthelyzetként megélők (, aki szegényül kezdi az életet, végig kíséri a szegény¬
ség haláláig"), és megkülönböztették a természeti csapások miatt földönfutó¬
vá vált , Isten szegényeit", illetve az önhibájukból: gondatlanságuk vagy az
életmódjuk miatt elszegényedett és önállóan megélni nem tudó , maguk kol¬
dusait." Az elvándorlás, a , föld népének" elhagyása: például a fővárosban
föld is." , Kisebb uraktól" vásárolt további ingatlanokat, ezáltal birtoka az 1880-as évekre
72 holdra növekedett. Dániel 18 holdat örökölt, és ő is a birtok gyarapításába kezd. (Fele¬
sége Széky Zsigmond másik gazdájának a lánya.) Testvéreitől, elszegényedő rokonaitól,
felesége családjától, valamint más falubeliektől vesz földet (összesen 80 holdat gyűjt össze),
és fiaira szigorú erkölcsi parancsot hagy: , A földet ne add el, mert az az enyém, te csak
zsellérmunkas vagy benne, és ha eladod, akkor add ela te atyafiadnak vagy testvérfiadnak,
amelyik meg birja venni.” Vagyonosodasa és tarsadalmi kapcsolatai egészen biztosan
hozzájárultak ahhoz, hogy az 1900-as évek elején bíróvá választották. (A jegyzetben 1200
négyszögöles kisholdakról van szó.)
Más településeken is előfordult, hogy az adatközlők nem a szorgalmat, hanem a hat¬
tárrendezést kísérő korrupciót említették a földszerzés magyarázataként. , Ez valamikor,
mikor az urak atták a földet valakinek, az kapott földet, akinek valami protekciója volt az
uraságnál. A protekciót meg úgy szerezte, ha valami csinos felesége vagy csinos leánya
volt. Sőt még azt is mesélték, ha valakinek szép felesége volt, azt beparancsolták: hogy
akkorára gyere be hozzám, és aki azt megszegte, annak nagy baja lett." (Tiszaigar, 1951.)
AZ még az apám idejében volt. De az apám nagyon sokat szidta a papokat meg a mér¬
nököt, mert aki kedviben járt a mérnöknek, adott neki egy csirkét, akkor többet kapott. Mi
a falu végén rossz fődet kaptunk." (Szendrő, 1950.) , Nagy huncutság volt a tagosítás is.
Édesanyám mesélte, hogy elsőben nem sikerült, aztán újra csinálták meg megint újra. Ha
valamelyik mérnök nem úgy csinálta, hogy a gazdáknak, nemeseknek jó legyen, akkor
elzavarták. Fogadtak másik mérnököt. Az a leglelkit odaadta, a gazdáknak a falu alatt,
a kisebbeknek meg a rosszat mérte." (Csépa, 1979.) Néprajzi Múzeum, EA 7157. (Kresz
Mária gyűjtése), A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára 4. (Hoffmann Tamás
gyűjtése), A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2412-85. (Szabó Lász¬
ló gyűjtése.) Szabó L. 1982. 236, Kardos L. 1997. 114, Vö. Sorokin, P. 1998. 18-19.